Hófehérke története (összefoglaló, magyarázat és eredet)

Hófehérke története (összefoglaló, magyarázat és eredet)
Patrick Gray

A nyugati kultúra egyik legismertebb gyermekmeséje a Hófehérke, a hét törpével körülvett lány története, akinek sikerült megszöknie kegyetlen mostohaanyjától.

Az elbeszélés német eredetű, és más kontinenseken is elterjedt.

Történelem

Hófehérke eredete

Réges-régen, nem tudni pontosan mikor és hol, tél volt, amikor egy királynő egy nyitott ablak mellett varrt. Hímzett és nézte a kint hulló hópelyheket.

A királynő véletlenül megszúrta az ujját a tűvel, és három csepp vér hullott a fehér hóra. A királynő ekkor azt mondta:

"Bárcsak lenne egy lányom, aki olyan fehér, mint a hó, olyan kárminpiros, mint a vér, és akinek az arcát fekete keretezi, mint az ébenfa!"

Egy idő múlva a királynő terhes lett, és amikor a baba megszületett, pontosan úgy jött ki, ahogyan kérte: fehér volt, mint a hó, kárminpiros, mint a vér, és fekete volt a haja.

Az árvaság és az új család

Sajnos a várva várt gyermek megszületett, és a királynő meghalt.

Egy év gyász után a király újra férjhez ment, ezúttal egy nagyon hiú hercegnőhöz, aki folyton a saját tükörképét ismételgette:

"Tükröm, kis tükröm, válaszolj őszintén: melyik a legszebb nő az egész környéken?"

A tükör minden alkalommal azt válaszolta, hogy ő a legszebb, a király új felesége. Hófehérke azonban nőtt és egyre szebb lett.

A mostohaanya hiúsága és a mostohalánya megölésének bűnténye

A nagy konfliktus azon a napon keletkezett, amikor a tükör azt válaszolta az új királynőnek, hogy Hófehérke még nála is szebb.

A válaszon feldühödve a mostohaanya felbérelt egy vadászt, hogy ölje meg mostohalányát. A mostohaanya annyira gonosz volt, hogy volt olyan kegyetlen, hogy megkérte a vadászt, hozza el a lány szívét és máját bizonyítékként a lány meggyilkolására.

A vadász megbánása

A vadász megsajnálta a lányt, és lemondott a megöléséről. Hófehérke megígérte, hogy mindig az erdőben, titokban fog élni.

A vadász ezután a mostohaanyjának vitte az állítólagos bűncselekmény idején elhaladó szarvas szívét és máját. A mostohaanya, miután megkapta, amit rendelt, utasította a szakácsot, hogy készítse el a rendelést.

Hófehérke új élete

Közben az erdőben Hófehérke féltette a jövőjét. Végül talált egy szép kis házat az erdő közepén. A házban minden kicsi volt: az ágyak rövidek, az edények minimálisak. A ház hét törpéé volt, akik ércet dolgoztak a hegyen.

Hófehérke mindent elmondott a hét törpének, ami történt, ők pedig szánakozva megígérték, hogy mindenben segítenek neki. Így maradt Hófehérke a hét törpével együtt élve. Cserébe közreműködött a házimunkában.

Lásd még: Pinokkió: a történet összefoglalása és elemzése

A mostohaanya felfedezése

A mostoha azonban végül a tükör által felfedezte, hogy Hófehérke nem halt meg. A hír hallatán feldühödve eladónak öltözött, és megtámadta Hófehérkét, egy övvel megszorítva a derekát. Szerencsére a törpék időben érkeztek, hogy megmentsék a lányt.

Lásd még: Filmműfajok: 8 filmtípus és példák

Még egy második alkalommal a mostoha megtámadta Hófehérkét, ezúttal egy mérgezett fésűvel, de a törpék ismét megmentették.

Hófehérke bajban

A mostoha harmadik próbálkozása az volt, hogy megmérgezze mostohalányát egy fertőzött almával. Parasztnak álcázta magát, és odaadta a kislánynak az étvágygerjesztő gyümölcsöt. A törpék már nem tudtak mit tenni.

Ahelyett, hogy eltemették volna, Hófehérkét egy kristálykoporsóba tették, hogy mindenki gyászolhassa a halálát, beleértve az erdő állatait is, akik annyira szerették őt. Bár az évek elteltek, Hófehérke teste nem rothadt el, a lány mintha csak aludt volna.

Találkozás a herceggel

Egy szép napon egy herceg, egy hatalmas király fia, arra járt. Amikor megpillantotta a zátonyt, elvarázsolta a szépség, és megkérte szolgáit, hogy vigyék a zátonyt a földjére, mert nem tudott tovább élni anélkül, hogy ne látta volna a lányt.

Az út során az egyik szolga megbotlott, aminek következtében Hófehérke szájából kiesett egy darab mérgezett alma. Mindenki meglepetésére a lány azonnal felébredt.

Hófehérke és a herceg így boldogan élhetnének, amíg meg nem halnak.

Végül Hófehérke hozzáment a herceghez, a törpék pedig egy pár forró vascipővel büntették a mostohaanyát.

A Hófehérke történet eredete

Hófehérke története évszázadokkal ezelőtt a német néphagyományból származik, majd később elterjedt az egész európai kontinensen. Kezdetben a történet szájhagyomány útján terjedt, ami azt jelentette, hogy az elbeszélés mindig kapott némi módosítást.

Az egyik legkorábbi írásos feljegyzés, amely hasonlít arra, amit ma Hófehérke történeteként ismerünk, az olasz Giambattista Basile tollából származik. Az író egy királynőről írt történetet, aki irigyelte unokahúga szépségét. A La schiavoletta című szöveget a könyvtárban gyűjtötték össze. Il Pentamerone és 1634 és 1636 között adták ki Nápolyban.

A máig fennmaradt változatot azonban a Grimm testvérek készítették. A német származású testvérek 1812-ben állították össze a Hófehérke meséjét, a Mesék gyerekeknek és felnőtteknek más mesék mellett.

Grimm testvérek: Jacob és Wilhelm.

Miért hívják a főszereplőt Hófehérkének?

A mese egyik változatában a történet legelején látjuk az indoklást:

Egy gróf és egy grófnő három fehér hóhalom mellett haladtak el, mire a gróf azt mondta: "Bárcsak olyan fehér lányom lenne, mint ez a hó." Nem sokkal később három vörös vérrel teli lyuk mellett haladtak el, mire a gróf azt mondta: "Bárcsak olyan piros arcú lányom lenne, mint ez a vér." Végül három varjút láttak repülni, mire a gróf aztán olyan lányt kívánt, "akinek olyan fekete a haja, mint aÚtjukat folytatva találtak egy lányt, aki olyan fehér volt, mint a hó, rózsaszín, mint a vér, és haja olyan fekete, mint a varjaké: Hófehérke volt az.

Hófehérke, a Disney hercegnő

A Walt Disney stúdió által készített észak-amerikai adaptációt eredetileg úgy hívták, hogy Hófehérke és a hét törpe Az animációs filmet az 1930-as évek közepén kezdték tervezni, és végül 1937. december 21-én került a mozikba.

Az animációs stúdiót viszonylag nemrég - 1923-ban - hozták létre, és a Hófehérke története a Walt Disney által készített munkák hasznosítására szolgált.

A film volt a stúdió első nagyjátékfilmje, egyben az első angol nyelvű animációs film a mozi történetében. A Grimm testvérek változata által inspirált filmet David Hand rendezte.

A mű a Technicolor technikával készült, egy 1916-ban feltalált színezési eljárással, amely vörös és zöld szűrőket, lencséket és prizmákat használt.

A hollywoodi Carthway Színházban bemutatott film hamarosan közönségsikerré és eladási sikerré vált. Úgy tudni, hogy a film gyártásának kezdeti költsége 150 ezer dollár volt, amit jócskán túlteljesítettek. Végül mintegy 1,5 millió dollárba került a stúdió kasszájába, és a mai napig mintegy 185 millió dollárt keresett.

Az 1937-ben bemutatott Hófehérke és a hét törpe című film plakátja.

A mesék fontossága

A meséknek van eleje, közepe és vége, és olyan egyetemes emberi problémákkal foglalkoznak, mint az irigység, a harag, az önzés, a féltékenység, a kapzsiság és a bosszú.

Bruno Bettelheim pszichoanalitikus szerint, aki szerzője volt a A mesék pszichoanalízise Ezek a gyermekmesék segítenek a gyerekeknek abban, hogy önbizalmat és ösztönzést nyerjenek a mindennapi kihívások leküzdéséhez.




Patrick Gray
Patrick Gray
Patrick Gray író, kutató és vállalkozó, aki szenvedélyesen feltárja a kreativitás, az innováció és az emberi potenciál metszéspontját. A „Culture of Geniuses” blog szerzőjeként azon dolgozik, hogy megfejtse a nagy teljesítményű csapatok és egyének titkait, akik számos területen figyelemre méltó sikereket értek el. Patrick társalapítója volt egy tanácsadó cégnek is, amely segít a szervezeteknek innovatív stratégiák kidolgozásában és a kreatív kultúrák előmozdításában. Munkássága számos publikációban szerepelt, köztük a Forbes-ban, a Fast Company-ban és az Entrepreneur-ben. A pszichológiai és üzleti háttérrel rendelkező Patrick egyedi perspektívát hoz az írásába, ötvözi a tudományos alapokon nyugvó meglátásokat gyakorlati tanácsokkal azoknak az olvasóknak, akik szeretnék kiaknázni saját potenciáljukat, és innovatívabb világot szeretnének létrehozni.