Tartalomjegyzék
Sophia világa a filozófia történetéről szóló könyv, amelyet a norvég Jostein Gaarder írt. 1991-ben jelent meg az első kiadása, amely négy évvel később Brazíliába is megérkezett.
Gaarder egy fiktív regényt mutat be nekünk egy Szófia nevű lányról, aki apránként kezd el gondolkodni a nagy egzisztenciális rejtélyeken. Ezek a kérdések egy tanárnő révén jutnak el hozzá, aki beavatja őt a filozófiai tanulmányokba.
A szerzőnek így sikerül összekapcsolnia a szépirodalmat a pedagógiai írással a nyugati filozófiai gondolkodás útvonaláról az ókortól napjainkig.
A következő kiadványok borítói Sophia világa
Lásd még: 9 leghallgatottabb zenei stílus BrazíliábanA könyv, amely az első változatban 234 oldalas, 35 fejezetben, hatalmas sikert aratott, több mint 50 nyelvre fordították le, és norvég film is készült belőle.
Összefoglaló a Sophia világa
A történet háttere
A történet az 1990-es években játszódik, főszereplője pedig Sofia Amundsen, egy 14 éves lány, aki Norvégiában él szüleivel.
A valóságban az apja nem jelenik meg az elbeszélésben, mivel hajón dolgozik és állandóan úton van, így a lány az édesanyjával, Helene Amundsennel osztja meg napjait.
A rejtélyes kérdések
Amikor 15 éves lesz, a postaládájában talál egy levelet, amelyben két látszólag egyszerű kérdés szerepel: "Ki vagy te?" és "Mi a világ eredete?".
Ezekből a kérdésekből kiindulva Sofia elkezd gondolkodni a világról és a létezéséről. További titokzatos leveleket kezd kapni, amelyek valójában egy filozófia kurzus kéziratai voltak.
A képeslapok
A filozófia kurzussal párhuzamosan Sofia szokatlan képeslapokat talál a postaládában, amelyeket Hilde Knagnak, egy 15 éves lánynak címeztek.
Ezeket Albert Knag, Hilde apja küldi, aki az ENSZ megbízásából Libanonban tartózkodik, majd Sofia kapja a feladatot, hogy eljuttassa ezeket a kártyákat Hildének.
A tanár és a filozófiai tanítások
A kezdeti feszültséggel teli pillanat után kiderül, hogy a filozófiakurzust a lánynak küldő személy Alberto Knox, egy középkorú filozófiaprofesszor.
Ettől kezdve Sofia egyfajta tanítványa lesz Albertónak, aki didaktikus és meglepő módon tanítja őt a filozófia történetére. Ők ketten együtt járják végig a gondolkodók pályáját a Szókratész előtti időszaktól a kortárs filozófusokig.
A tanárnő úgy igyekszik átadni a tudását, hogy korhű jelmezekbe öltözik, és a lányt olyan helyszínekre viszi, amelyek hasonlítanak a tanult korszakok kontextusára.
Az eredmény a Sophia világa
Eközben Sofia továbbra is kapja az Albert Knag által írt leveleket, és Albertóval együtt próbálja megfejteni a levelek mögött rejlő rejtélyt.
Aztán rájönnek, hogy csapdába estek egy filozófiai könyvben, amelyet Albert ír Hilde számára (címe: Sofia világa), és a főhősnő 15. születésnapi partiján sikerül megszökniük.
Megfontolások a Sophia világa
Sophia világa A könyv a filozófiai tanulmányokba való bevezetésként készült, ezért a főhős egy fiatal lány, aki felnő, és mint minden tinédzser, korosztályára jellemző dilemmákkal és kétségekkel küzd.
A szerző ezt a forrást a célközönséggel való azonosulás jegyében használja. A könyv egyébként felnőttek számára is nagyon jól használható, hiszen értékes ismereteket közvetít.
A főszereplő nevének megválasztása okkal történt, a Szófia szó görögül "bölcsességet" jelent. Ennek az irodalmi műnek a tartalmát megközelíteni tulajdonképpen annyit jelent, mint a nyugati filozófiai gondolkodás minden fázisát végigjárni.
A könyvben minden egyes korszakot vagy gondolkodót fejezetekben tárgyalnak. Így nagyon didaktikus áttekintést kapunk a különböző témákról. Az első a mítoszokról szól, amelyben bemutatják, hogy a primitív társadalmak hogyan magyarázták az eseményeket szimbolizmus és mesék segítségével.
Ezután a "természetfilozófusoknak" nevezett elő-szókratikusokról beszél, azokról, akik Szókratész előtt jöttek, egyikük Démokritosz.
A könyv innen kiindulva kitér Szókratész, Platón, Arisztotelész tanításaira, valamint foglalkozik a középkori, reneszánsz, barokk és más korszakok filozófiájával, továbbá Descartes, Spinoza, Locke, Hume, Berkeley, Bjerkely, Kant, Hegel, Kierkegaard, Marx, Darwin és Freud tanításaival.
A mű tartalma egy könnyed történet hátterében jelenik meg, ami könnyebben befogadhatóvá teszi az olvasást. Ahogy azonban az olvasó halad előre a fejezetek között, egyre többet követel tőle.
A szerző utalásokat tesz, például azt mondja, hogy a lánynak időre van szüksége, hogy megértsen egy fogalmat, ami úgy is felfogható, mint egy javaslat az olvasó számára, hogy olvasson el újra egy fejezetet, vagy töltsön több időt egy-egy passzusra.
A könyvben található kifejezések
Az a tény, hogy a tenger nyugodt a felszínen, nem jelenti azt, hogy a mélyben nem történik valami.
Ebben a mondatban az a gondolat jelenik meg, hogy még ha nem is lehetséges hozzáférni a teljes igazsághoz, vannak olyan dolgok, amelyek a világban történnek, és amelyek elkerülnek a megértésünk és tudásunk elől.
A szerző tehát egy olyan metaforát használ, amelyet a világ és önmagunk megértésére is alkalmazhatunk.
Foglaljuk össze: egy kalapból kihúznak egy fehér nyulat. És mivel ez egy nagyon nagy nyúl, a mutatvány évmilliárdokig tart. Az összes gyerek a nyúl finom szőrszálainak hegyénél születik, így csodálkozhatnak rá a bűvészmutatvány lehetetlenségére, amit látnak. De ahogy idősebbek lesznek, egyre jobban belehúzódnak a rejtélybe.És ott is maradnak. Olyan kényelmes odalent, hogy már nem mernek felmászni a finom bunda hegyére odafent. Csak a filozófusok merik elindítani magukat ezen az utazáson a nyelv és a létezés határai felé. Néhányan közülük nem fejezik be, de mások szorosan kapaszkodnak a nyúlbundába, és kiabálnak az emberekkel, akik odalent, a kényelembena kabátot, megtöltötték a hasukat étellel és itallal.
Ez a könyv egyik legismertebb passzusa. A szerző itt egy újabb allegóriát hoz, hogy elmagyarázza a kritikus gondolkodás ápolásának fontosságát.
Gaarder a nyúl figuráját azért hozza be, hogy példázza, hogyan alkalmazkodnak az emberek az életben, hogyan bújnak bele a nyúl bundájába, és hogyan nem teszik fel a világgal és magával a létezéssel kapcsolatos alapvető kérdéseket.
A cél az, hogy az olvasókat olyan elgondolkodtató gondolatok kialakítására késztesse, amelyek fenntartják az élet iránti lelkesedést, ahogyan az valószínűleg már kisgyermekkorukban is megvolt.
Minden attól függ, hogy milyen lencsével látod a dolgokat.
A lencse, amelyre az író utal, valójában az a fajta tekintet, amelyet bizonyos helyzetek vizsgálatakor fejlesztünk ki.
A könyvben a lány egy piros szemüveget szerez be, amelytől mindent vöröses árnyalatban lát, így rájön, hogy attól függően, hogy milyen "lencsét" teszünk a szemünkre, a dolgok megváltoznak.
Más szóval, az elemzési képességünktől függően olyan dolgokat is észlelhetünk, amelyek korábban észrevétlenek maradtak.
Lásd még: A Rosa de Hiroshima, Vinícius de Moraes (értelmezés és jelentés)Film Sophia világa
A regény filmadaptációjának rendezője Erik Gustavson. 1999-ben került a mozikba, és főleg Norvégiában mutatták be, más országokban nem kapott nagy elismerést.
Később azonban minisorozatot készítettek belőle, és az ausztrál televízióban továbbadták.
Silje Storstein színésznő játssza Szófiát a filmben.
A másfél órás produkcióban Silje Storstein, Tomas Von Brömssen és Andrine Saether játszik.
Ki az a Jostein Gaarder?
Jostein Gaarder norvég író, teológus és filozófiaprofesszor. 1952-ben született, első könyvét 1986-ban írta, de csak 1991-ben vált ismertté azzal, hogy Sophia világa Nemzetközi hírnévre tett szert.
A szerző további kiemelkedő címei:
- A ritka madár (1986)
- A Joker napja (1991)
- Karácsonyi rejtély (1992)
- Tükörbe nézés (1993)
- Az élet rövid (1996)
- A mesemondó (2001)
- A narancsos lány (2003)
- Maya (2012)
