Büszkeség és balítélet Jane Austen: könyvösszefoglaló és elemzés

Büszkeség és előítélet Jane Austen brit írónő remekműve, amely a 19. század eleji angol burzsoázia hátterében játszódik.

A regényben látjuk, hogy a szerelem és a pénz által vezérelt kapcsolatok hogyan lehetnek kicsapongóak és kicsinyesek, a polgári társadalom fátyla mögé burkolózva.

Az angol klasszikust négyszer adaptálták mozivászonra, a leghíresebb változat 2005-ben került a mozikba Joe Wright rendezésében.

Összefoglaló

A cselekmény a Büszkeség és előítélet A történet a Bennet család körül forog, amely férjből, feleségből és öt lányból (Jane, Elizabeth, Mary, Kitty és Lydia) áll.

A történet a 19. század eleji vidéki Angliában játszódik.

Elizabeth Bennet, a második legidősebb lány lesz a cselekmény főszereplője. A korához képest erős és avantgárd személyiségű, szép, büszke fiatal nő, Lizzie, ahogy barátai nevezik, nyugtalanságot hordoz magában a kor társadalmi konvencióival szemben.

Édesanyja, figyelve lánya véleményét és hozzáállását, reménytelen esetnek tartja őt a házasságkötés lehetőségét illetően.

Érdemes megjegyezni, hogy Angliában ebben a történelmi időszakban a nő egyetlen társadalmi szerepe az volt, hogy anya és feleség legyen, szakmai ambíciókra nem volt esélye.

Társadalmi szempontból a nők olyan keveset értek, hogy a pátriárka halála esetén a hátrahagyott vagyon a férfi gyermekre szállt, ha pedig nem volt férfi gyermek, a vagyon a családhoz legközelebb álló férfira szállt.

A regény cselekménye két szerencsés fiatal agglegény (Mr. Bingley és Mr. Darcy) megérkezésével bontakozik ki. A lányok édesanyja a fiúk megjelenésében lehetőséget lát a család problémáinak megoldására.

Mr. Bingley, a nagyon józan és előkelő férfi beleszeret Jane Bennetbe, a nővérek közül a legidősebbbe. Caroline Bingley, a fiú húga azonban a lány társadalmi osztálya miatt ellenzi a kapcsolatot.

Mr. Bingley közeledik Jane-hez, és szembemegy nővére véleményével. A fiatalember azonban hirtelen eltűnik a városból, Jane-t magyarázat nélkül hagyva.

Barátja, Mr Darcy viszont beleszeret húgába, Elizabeth-be, bár eleinte nem hajlandó vállalni az érzéseit, mert tudja, hogy a fiatal nő szerény származású. Elizabeth azonban arrogáns férfinak tartja Mr Darcyt, és elutasítja.

Kettejük kapcsolatát tehát előítélet, vonzalom, szenvedély és harag jellemzi. Teljesen eltérő érzések keveréke.

Mr. Darcy azonban végül összeszedi a bátorságát, és megkéri a lány kezét. Elizabeth azonban szilárdan kitart eszméi mellett, és visszautasítja a lánykérést, mivel a férfit hatalmaskodó és gátlástalan embernek tartja.

A fiatal nő fokozatosan rájön, hogy a fiú jó természetű, és elismeri az érzéseit. A dolgok főleg azután változnak meg, hogy megkapja a levelet, amelyet Mr Darcy ír neki, amelyben igazolja a hozzáállását. Miután elolvassa, Elizabeth belátja, hogy egy jó emberről van szó. Szerencsére Mr Darcy megismétli a házassági ajánlatot, és Elizabeth végül is elfogadja. A pár Pemberley-be költözik.

A happy end Jane-nel, Elizabeth húgával is megtörténik. Mr Bingley visszatér a városba, és elmagyarázza hirtelen távozásának okait. A fiú bocsánatért könyörög szerelmének, és megkéri a kezét. A lány elfogadja a lánykérést, és ketten maradnak Netherfieldben élni.

Főszereplők

Mr és Mrs Bennet

A család jövője miatt nyugtalan, a házaspár legfőbb gondja, hogy öt lányukat jól férjhez adják. Az anya arra összpontosítja energiáját, hogy jó vőket találjon (és mutasson be) a lányoknak. Az elbeszélő maga jegyzi meg: "Az egyetlen gondja az életben az volt, hogy a lányait férjhez adja. Az volt a vigasza, hogy meglátogatta és megtudta, mi újság". Az apa ezzel szemben lazábbnak, kíváncsibbnak és humorosabbnak látszikszarkasztikusan, bár ő is nagyon aggódott a klán anyagi jövője miatt.

Elizabeth Bennet

A történet főszereplőjét, Lizzie-t gyönyörű, művelt és intelligens fiatal nőként írják le. Elégedetlen a társadalmi renddel, nem rendeli alá magát, és úgy dönt, hogy csak a szerelemért megy férjhez. A karakter egyik központi jellemzője az erős függetlenségérzete, Elizabeth határozottan egy olyan nő, aki nem illik a történelmi korba. Egy olyan környezetben, ahol a lányokat feleségnek nevelték ésanyák, Lizzie lát túl, nem elégedett, hogy kövesse a status quo és a kapcsolatok kényelemből történő reprodukálása.

Jane Bennet

A Bennet család elsőszülöttje, akit szelíd és álmodozó lánynak tartanak, aki nagyon közel áll nővéréhez, Elizabeth-hez, akivel gyakran váltott bizalmas leveleket. A Bennet klán legidősebb nővérét mélyen félénknek, szerénynek és rendkívül szépnek írják le.

Mary

A Bennet nővérek közül ő az, aki a könyvek megszállottja és a legműveltebb intellektusú. Mindenki úgy tartja, hogy apjától örökölt végtelen kíváncsiságának köszönhetően nagy értelmű és nagy bölcsességű lány.

Kitty és Lydia

A fiatalabb testvérekről alig esik szó, a kevés, amit tudunk, az az, hogy gyakran keveredtek bajba. Köztudott, hogy Lydia rendkívül humoros volt, és ő volt a legnyitottabb nővér a csoportból. Kitty viszont Lydia személyében a legjobb barátnője volt, ők ketten halkan suttogva osztották meg egymással a titkaikat.

Mr. Bingley

Mr. Bingley jó embernek tűnik, aki szilárd értékrendet képvisel, de végül kissé mások véleményének befolyása alá kerül, és gyenge személyiséget mutat, főleg az anyja és a nővére dominálnak felette. Amint Mr. Bingley megjelenik a cselekményben, a Bennet nővérek szüleinekérdeklődést mutatnak, hogy férjhez adják őt az egyik lányukhoz.

Mr Darcy

Mr. Bingley közeli barátja, akit zárkózottnak és távolságtartónak írnak le, eleinte nem táplál semmilyen vonzalmat a Bennet nővérek iránt, akiket alacsonyabb rendűnek tart. Az elbeszélés elején Mr. Darcy arrogáns és felsőbbrendű benyomást kelt, mintha nem lenne helye a Bennet család univerzumában. Idővel azonban, ahogyan a nővérekkel kijön, végül beleszeret Elizabeth-be.

Caroline Bingley

Mr. Bingley nővére, hevesen elítéli a fiú kapcsolatát Jane Bennettel, mivel szerinte a lány alacsonyabb társadalmi osztályba tartozik. Carolina kissé arrogáns, és úgy véli, hogy az ő vezetékneve nem keveredhet az alacsonyabbrendűnek tartott családokéval.

A Büszkeség és balítélet

A kor portréja

A cselekmény meglehetősen gazdag, és a szerzőnek egyértelmű gondja, hogy részletesen bemutassa a 19. századi angol társadalmat a maga kultúrájával, szokásaival és erkölcsi értékeivel. Amint az ember hamar rájön, a szerelem és a pénz kettőssége az a fogaskerék, amely mozgatja az elbeszélést.

Az egész szövegben megfigyelhetjük például, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a pénznek, és hogy a szereplők előítéletesek az egyes személyek családjának származásával kapcsolatban. Igaz, hogy Austen gyakran társadalmi karikatúrává teszi szereplőit, azonban viselkedésükön keresztül egyfajta portréja rajzolódik ki a korabeli angol társadalomnak.

A történet Büszkeség és balítélet Jane Austent Shakespeare után a legfontosabb angol írónőnek tartják.

Meryton, az Austen által elképzelt, London mellett fekvő vidéki külváros példáján rekonstruálhatjuk az angol vidéki arisztokrácia 19. századi hangulatát.

A regény mint a morgadiótörvény kritikája

A Jane Austen által felépített történet erős kritikát sző a korabeli társadalomról, amelyet a gazdasági ambíciók és az érdekekre épülő kapcsolatok uraltak. Nem véletlenül az első mondat, amellyel a cselekmény kezdődik:

"Általánosan elismert igazság, hogy egy egyedülálló férfinak, aki szép vagyon birtokában van, feleségre van szüksége."

A házasságokat puszta üzletnek tekintik, és az oldalakon keresztül láthatjuk, hogy az aljasság és az önérdek hogyan hatja át az emberi kapcsolatokat.

Austen megszólítja és elítéli a morgadio törvényét, vagyis a családszervezetet, amely a leszármazás fogalmán alapult. Ebben a fajta társadalomban a birtokok elidegeníthetetlenek és oszthatatlanok voltak, és az elsőszülött férfi leszármazottra szálltak.

A regényben főszereplő Bennet család esetében, mivel öt lány volt, nem volt férfi gyermek, aki örökölte volna a birtokokat.

Más szóval, a kor normái szerint, bár volt közvetlen leszármazás, a birtokot a legközelebbi férfi rokonnak kellett örökölnie. A Bennet családban a birtokot nem a feleség és nem is a leányok örökölhették volna, hanem Mr Collins, egy unokatestvér. Erre a társadalmi berendezkedésre irányul Austen legnagyobb kritikája.

Elizabeth Bennet és a protofeminizmus

A kritikusok gyakran tekintik Elizabeth Bennetet protofeministának, mert nemzedékének nőtársaival ellentétben nem törekszik ígéretes házasságra, azt gondolva, hogy egy férfiban megtalálja a megoldást anyagi és társadalmi problémáira.

Elizabeth a konzervatív és macsó társadalom ellen küzd:

- Az ön terve jó - felelte Erzsébet -, ha csak a jó házasság vágya a tét; és ha elhatároznám, hogy gazdag férjet, vagy egyáltalán férjet szerzek, ezt a tervet választanám. De ez nem az az érzés, amit (...)

A karakter vitatkozik és lázad a környezete ellen, mert független akar lenni, elutasítja a kényelmi szempontok által vezérelt házasságot. Nem mintha a lány pontosan a házasság ellen lett volna, amit gyűlölt, azok az értékek voltak, amelyek a nőket arra késztették, hogy gazdag férjet találjanak.

Erzsébet viselkedése rendkívül sajátos a korban. A lány már korán fellázadt az úgynevezett szentháromság, vagyis az apa, a gyám vagy a férj hatalma ellen. A korabeli nőkhöz tartozott az otthon tere és a család uralma, míg a férfiak uralták a köztereket, a tulajdont és a pénzügyeket.

A fiatal Lizzie-t apja, a gyógyíthatatlanul kíváncsi apja rendkívül csodálja, anyja azonban mélyen bírálja, mivel forradalmárnak tartott eszméi miatt félti Elizabeth jövőjét.

Kiadványok története

Jane Austen remekművének eredetileg más címe lett volna: Első benyomások (portugálul Első benyomások ) végül a következőre változott Büszkeség és balítélet .

Az 1796 és 1797 között írt regény, amelyet a szerző "szeretett fiamnak" nevezett, csak 1813 januárjában jelent meg.

Annak ellenére, hogy sok évvel ezelőtt íródott, még ma is Büszkeség és balítélet Csak az Egyesült Királyságban évente 50 000 példányt adnak el belőle.

Egy érdekesség a klasszikussal kapcsolatban: az első kiadás egy példányát találták meg, és 2003-ban Londonban árverésre vitték. A művet mintegy 58 ezer euróért vették meg.

Az első kiadás címlapképe Büszkeség és előítélet ( Büszkeség és balítélet ).

A könyv horrorparódiája 2009-ben jelent meg, és hatalmas sikert aratott. Büszkeség és balítélet és zombik (portugálul Büszkeség és balítélet és zombik ) 2016-ban Burr Steers rendezésében filmre adaptálták (nézze meg az alábbi trailert).

Film Büszkeség és balítélet

2005-ben Jane Austen klasszikus regénye megkapta a leghíresebb filmadaptációt.

Ezt megelőzően a remekmű már három másik filmadaptációt is kapott (egy 1940-es, egy 2003-as és egy 2004-es).

A 2005-ös produkciót Joe Wright rendezte, az adaptált forgatókönyvet Deborah Moggach jegyzi.

A játékfilmet Oscar-díjra jelölték a legjobb színésznő (Keira Knightley), a legjobb jelmezterv, a legjobb filmzene és a legjobb művészeti rendezés kategóriában. A filmet két kategóriában (legjobb film és legjobb színésznő) Golden Globe-díjra is jelölték. Végül, Büszkeség és balítélet a legjobb újoncnak járó Bafta-díjat (Joe Wright munkájáért).

Nézd meg az alábbi trailert:

További információért olvassa el: Büszkeség és balítélet film: összefoglaló és megjegyzések

Ki volt Jane Austen

Jane Austen 1775. december 16-án, a grúz korszak közepén született az angliai Hampshire-ben, a jó hírű Cassandra és George Austen házaspár lányaként. Apja, aki értelmiségi volt, mindig ösztönözte gyermekei kreatív oldalát, és gondoskodott arról, hogy azok gyakran látogassák kiterjedt magánkönyvtárát.

A könyvek világától elvarázsolva Jane már kamaszkorában elkezdett kisregényeket írni spirálba kötött füzetekbe. Az írónő életében fontos szenvedély volt még a zene (különösen a zongora) és a tánc.

1801-ben Jane a családjával Bathba költözött, majd négy évvel később apja meghalt. Ennek következtében a család anyagi nehézségekkel küzdött, amelyek miatt újra és újra költözésre kényszerültek.

Jane Austen 30 éves korában kezdte el névtelenül publikálni írásait. Az írónő nem éppen életében kapott elismerést, 1869-től vált népszerűvé.

Jane fiatalon, 41 évesen, 1817. július 18-án halt meg Hampshire-ben.

Jane Austen képe.

Ismerje meg a következőket is