Tartalomjegyzék
A mesék rövid elbeszélések, amelyeket erkölcsi mondanivaló követ. Általában intelligens, beszélő állatok szerepelnek bennük, amelyek arra tanítanak minket, hogyan kell viselkednünk különböző élethelyzetekben.
A legtöbb ma ismert mesét a görög Aesopus írta 2000 évvel ezelőtt.
1. A róka és az oroszlán
Egy Oroszlán jött az ajtóhoz, és megkérdezte, hogy van, és hogy engedje be, mert meg akarja nyalni, mert erény van a nyelvében, és ha megnyalja, hamarosan meggyógyul.
Válaszolt a Róka belülről:
- Nem tudom kinyitni, és nem is akarom. Hiszem, hogy a nyelvednek van erénye, de a fogak szomszédságában olyan rossz, hogy nagyon félek tőle, és ezért akarom előbb elszenvedni a bajomat.
A történet tanulsága
Az oroszlán és a róka meséje arra tanít bennünket, hogy legyünk óvatosak, bármennyire is szenvedünk.
A róka szenvedett a testétől, amikor az oroszlán segítséget ajánlott neki. Nem tudni, hogy az oroszlán valóban segíteni akart-e, vagy a dzsungel királya csak lehetőséget látott a helyzetben, hogy könnyű prédát szerezzen.
Mindenesetre, mivel az oroszlán szándékát sem ismerte, és nem bízott a beszédében, a róka védekező testtartást vett fel.
2. a kabóca és a hangya
Volt egy kabóca, amely egész nyáron énekelt, élvezte a kellemes késő délutáni órákat, és gondtalanul élvezte az időt.
Lásd még: Charles Bukowski 15 legjobb verse, lefordítva és elemezveDe amikor eljött a fagyos tél, a kabóca már nem volt vidám, mert éhes volt és reszketett a hidegtől.
Elment hát segítséget kérni a hangyától, aki a nyár folyamán keményen dolgozott. Megkérte a hangyát, hogy adjon neki élelmet és szállást. Erre a hangya megkérdezte:
Mit csináltál egész nyáron?
- Énekeltem - válaszolta a kabóca.
És a hangya durva választ adott neki:
- Szóval, most táncolj!
A történet tanulsága
Ez egyike azoknak a meséknek, amelyekben a morál egy közismert mondáshoz hasonlítható, ebben az esetben: "Aki korán kel, az korán kel". Itt a tervezés és a munka fontosságát látjuk.
A hangyának, mivel nyáron fáradhatatlanul dolgozott, sikerült tartalékolnia a tél érkezésére, míg a kabóca, amely sok időt töltött énekléssel, nem volt felkészülve a szűkös időkre, és télen szenvedett.
További információért olvassa el: A kabóca és a hangya
3. a szamár és a kígyó
A férfiak egy teljesített szolgálat jutalmául örök ifjúságot kértek Jupitertől, amit ő meg is adott. Fogta az ifjúságot, felültette egy szamárra, és megparancsolta neki, hogy vigye el a férfiaknak.
Ahogy a szamár folytatta útját, egy szomjas patakhoz ért, ahol volt egy Kígyó, aki azt mondta, hogy nem engedi inni a vízből, hacsak nem adja oda neki, amit a hátán hordoz. A szamár, aki nem tudta, hogy mit ér, amit hordoz, a vízért cserébe odaadta neki a fiatalságát. Így öregedtek tovább az emberek, és a Kígyók minden évben megújultak.
A történet tanulsága
A szamár és a kígyó rövid meséje arra tanít bennünket, hogy mindig óvatosnak és tájékozottnak kell lennünk, és soha ne ajánljuk fel azt, amink van, anélkül, hogy ismernénk annak valódi jelentőségét.
A szamárnak egy értékes anyagot kellett vinnie, bár nem volt tisztában annak valódi fontosságával. A szamár egy huncutabb kígyó zsarolásának áldozatául esve könnyedén átadta, amit vitt - mert fogalma sem volt arról, hogy milyen értékes az ifjú. A mese tehát a tudatlanságról és a tudatlanság következményeiről is szól.
A kígyó ebben az esetben felülkerekedett rajta, és az istenek által küldött örök fiatalsággal elnyerte azt a kiváltságot, hogy minden évben megújulhat - ellentétben az emberekkel, akik állandó öregedésre voltak ítélve.
4. a fecske és a többi madár
Az emberek lenmagot vetettek, és amikor a fecske meglátta őket, azt mondta a többi madárnak:
- Jobb, ha elpusztítjuk a lenmagot és a belőle kinövő füvet, hogy biztonságban legyünk.
A többi madár kinevették ezt a tanácsot, és nem akarták követni. Ezt látva a fecske megbékélt az emberekkel, és elment a házaikba lakni. Egy idő múlva az emberek hálókat és vadászeszközöket készítettek, amelyekkel az összes többi madarat elfogták és bebörtönözték, csak a fecskét kímélték.
A történet tanulsága
A mese arra tanít bennünket, hogy mindig gondoljunk a holnapra, és tervezzünk különböző helyzetekre, előre látva a jövőbeli forgatókönyveket.
A fecskék látták, hogy a jövő megváltozik, ha rájönnek, hogy az emberek képesek függőágyat készíteni. Ezzel a jóslattal szembesülve próbálták figyelmeztetni a madarakat, akik nem törődtek velük.
Így összebarátkoztak a férfival, és megkímélték őket a vadászattól.
5. Az egér és a béka
Egy egér át akart kelni egy folyón, de félt, mert nem tudott úszni, ezért megkért egy békát, hogy segítsen neki, aki felajánlotta, hogy átviszi őt, ha az egyik lábába kapaszkodik.
Az egér beleegyezett, talált egy darab madzagot, és egyik lábát a békához erősítette, de alighogy belementek a folyóba, a béka máris alámerült, és megpróbálta megfojtani az egeret, amely viszont a békával küzdött, hogy a víz fölött maradjon. Mindketten a végsőkig ki voltak készülve, amikor egy sárkány jött arra, és amikor meglátta az egeret a vízben, lecsapott, és a békával együtt a karmai közé kapta.a levegőben, mindkettőjüket megette.
A történet tanulsága
A mesét olvasva arra a következtetésre jutunk, hogy bár egy ártatlan (az egér) életébe került, a rosszfiú (a béka) megkapta megérdemelt büntetését, így megtanuljuk, hogy van igazságosság a világban.
Az egér, akinek át kellett kelnie a folyón, nem talált más megoldást, mint hogy segítséget kérjen egy olyan állattól, amelyik képes erre. A béka azonnal felajánlotta, hogy segít neki, de valójában nem az önzetlenség volt az igazi szándéka, így gonoszsága miatt végül maga a béka halt meg.
6. A kígyó és a kecske
Egy kecske, aki a kölykével legelt, véletlenül rálépett a lábával egy kígyóra, a kígyó pedig felállt és megharapta a kecskét a mellbimbójánál; de mivel a kölyök hamarosan szopni kezdett és a tejével szívta a kígyó mérgét, megmentette az anyát, a kecske pedig meghalt.
A történet tanulsága
Sok élethelyzetben az ártatlanok fizetnek mások eseményeiért.
A kígyó és a kecske története az igazságtalanságra tanít bennünket: a fiú - a kecske - nem hibás azért, hogy anyját megharapta a kígyó, mégis ő az, aki fizet érte.
A kecske sem volt hibás, mert rálépett a zavart kígyóra. És még a kígyó sem egészen hibás, mert természetének megfelelően cselekedett. Mindenesetre az események e szomorú együttállása a fiatalabbik állat halálában csúcsosodott ki.
7. a kutya és a hús
Egy Kutyának egy darab hús volt a szájában, és amikor átkelt egy folyón, és látta, hogy a hús tükröződik a vízben, a hús nagyobbnak tűnt neki, és elengedte a fogai között lévő húst, hogy elkapja azt, amit a vízben látott. De ahogy a folyó sodrása elsodorta az igazi húst, úgy annak tükröződését is, és a Kutya az egyik és a másik nélkül maradt.
A történet tanulsága
A kutya és a hús meséje a bölcs mondásra emlékeztet: "egy madár a kézben többet ér kettő a bokorban", és a becsvágy kérdésével foglalkozik, megtanítva minket arra, hogy ne legyünk mohók.
Válság idején a húsdarab garantálná a megélhetést, de ha nem elégszik meg, a kutya látja a lehetőséget, hogy még nagyobb húsdarabért nyúljon.
A kutya, kockáztatva, hogy elveszíti azt, amije már volt, valaminek a nevében, amire törekszik, elengedi a húst, és a végén semmije sem marad.
8. A tolvaj és az őrkutya
Egy tolvaj, aki éjjel be akart menni egy házba, hogy kirabolja azt, egy kutya ugatott rá. Az óvatos tolvaj, hogy megnyugtassa a kutyát, egy darab kenyeret dobott neki. De a kutya azt mondta:
- Tudom, hogy azért adod nekem ezt a kenyeret, hogy elhallgassak, és hagyjam, hogy kirabold a házat, nem azért, mert kedvelsz engem. De mivel a ház gazdája az, aki egész életemben eltart, nem hagyom abba az ugatást, amíg el nem mész, vagy amíg fel nem ébred, és nem jön, hogy elkergessen téged. Nem akarom, hogy ennek a darab kenyérnek az ára az legyen, hogy életem végéig éhezzek.
A történet tanulsága
A tanulság az, hogy hosszú távon kell gondolkodnunk, és nem szabad hagynunk, hogy az azonnali örömök becsapjanak minket.
A történetben azt látjuk, hogy az állat okosabb, mint az ember. A tolvaj, aki ki akarja rabolni a házat, kitalál egy egyszerű módszert, hogy elijessze a kutyát. A kutya azonban észreveszi a csapdát.
9. A farkas és a bárány
Egy Farkas éppen vizet ivott egy patakban, amikor meglátott egy Bárányt, aki szintén ugyanabból a vízből ivott, kicsit lejjebb a patak partján. Amint meglátta a Bárányt, a Farkas komor arccal, fogait mutatva odament hozzá beszélgetni.
Hogy merészeled bemocskolni a vizet, ahol én iszom?
Válaszolt a bárány alázatosan:
Alacsonyabban iszom, így nem tudom elhomályosítani a vizet, amit te iszol.
Még mindig válaszolsz, te szemtelen - felelte a farkas egyre dühödtebben -, hat hónappal ezelőtt apád ugyanezt tette velem.
A Bárány válaszolt:
Akkoriban, Uram, még meg sem születtem, nem az én hibám.
De igen - felelte a Farkas -, elrontottad az összes füvet a mezőmön.
De ez nem lehet - mondta a Bárány -, mert nekem még nincsenek fogaim.
A Farkas, egy szó nélkül ráugrott, és hamarosan lefejezte és megette.
A történet tanulsága
A Farkas és a bárány meséje a világ igazságtalanságait mutatja be, és egy kicsit megtanít bennünket a társadalom perverz működésére.
A fenti történetben a Bárány minden bűntudat nélkül válik a lelketlen Farkas áldozatává, aki ostoba érvekkel önkényesen és igazságtalanul vádolja őt.
Itt az állatok egy sor olyan helyzetet testesítenek meg, amelyekben a gyengébbik fél végül az erősebbik fél büntetése alá kerül.
10. A kutya és a bárány
A Kutya egy bizonyos mennyiségű kenyeret kért a Báránytól, amit állítólag kölcsönadott neki. A Bárány tagadta, hogy bármi ilyesmit kapott volna. A Kutya ekkor három tanút állított maga mellé, akiket megvesztegetett: egy Farkast, egy Keselyűt és egy Sárkányt, akik megesküdtek, hogy látták, amint a Bárány megkapta a kenyeret, amit a Kutya követelt.A birkának ekkor fizettek azért, amit nem evett meg, és még mindig meztelenül, a téli havazástól és hidegtől szenvedve.
A történet tanulsága
A jók és ártatlanok gyakran fizetik meg az árat egy olyan bűncselekményért, amelyet nem követtek el.
A kutya és a bárány történetében a hatalmasok - a kutya, a sárkány, a farkas és a keselyű - összeesküvést szőnek, hogy megzsarolják az áldozatot, a szegény bárányt, aki egy könnyelmű hazugság miatt a saját szenvedésével fizeti meg a helyzetet.
11. A majom és a róka
Egy farok nélküli majom megkért egy rókát, hogy vágja le a fél farkát, és adja oda neki, mondván:
Nyilvánvaló, hogy a segged túl nagy, hiszen még kúszik is és söpri a földet; ami megmaradt belőle, azt odaadhatod nekem, hogy fedezzem ezeket a részeket, amelyeket szégyenszemre fedetlenül hordok.
Nem akarom, hogy másszon - mondta a Róka -, és seperje a padlót. Ezért nem adom neked, és nem akarom, hogy bármi hasznodra legyen belőle.
Így Macaca a róka farka nélkül maradt.
A történet tanulsága
A Róka arra tanít bennünket, hogy életünk során találkozunk majd kicsinyes viselkedésű teremtményekkel, akiknek megvan a lehetőségük a jóra, de inkább a mulasztást vagy a rosszat választják.
A Majom kér a Rókától egy darabot a farkából, mert tudja, hogy a Róka felajánlja, és nem hagyná ki. A Róka viszont fukarul viselkedik, nem hajlandó osztozni azzal, hogy nem hajlandó hozzájárulni a Majom életének jobbá tételéhez.
12. A farkas és a bárány
Háború volt a Farkasok és a Bárányok között; az utóbbiak, bár gyengébbek voltak, mindig felülkerekedtek a kutyákon. A Farkasok ekkor békét kértek, azzal a feltétellel, hogy zálogba adják gyermekeiket, ha a Bárányok a kutyáikat is odaadják nekik.
A juhok elfogadták ezeket a feltételeket, és béke köttetett. A Farkasok fiai azonban, amikor meglátták magukat a juhok házában, nagyon hangosan vonyítani kezdtek. Azonnal kijöttek a szüleik, akik azt gondolták, hogy ez azt jelenti, hogy a béke megtört, és újra háborút kezdtek.
A juhok megpróbáltak védekezni, de mivel fő erejüket a kutyák jelentették, amelyeket átadtak a farkasoknak, könnyen legyőzték őket, és végül lemészárolták őket.
A történet tanulsága
A farkas és a bárány meséje azt a morált hordozza, hogy soha ne adjuk át a fegyvert az ellenségnek, amikor egy nemrégiben kötött és gyanús békeegyezményről van szó.
Mindig óvatosnak és óvatosnak kell lennünk az új időkben. Az elbeszélés arra a veszélyre is figyelmeztet, hogy ellenségeket vagy ellenségek gyermekeit hozzuk be a házba, ahogy a könnyűvérű bárányok tették.
13. A szamár és az oroszlán
Egy együgyű szamár találkozott az úton egy oroszlánnal, és gőgösen és elbizakodottan szólni mert hozzá, mondván:
El az utamból!
Látva ezt a vakmerőséget és vakmerőséget, az Oroszlán egy pillanatra megállt, de azonnal továbbment, és így szólt:
Nem kerülne sokba, ha ezt a szamarat most azonnal megölném és elintézném; mégsem akarom fogaimat vagy erős körmeimet ilyen közönséges és gyenge húsra mocskolni.
Ő pedig ment tovább, anélkül, hogy odafigyelt volna rá.
A történet tanulsága
Soha nem szabad arrogáns és veszélyes testtartást felvennünk - mint a Szamár -, hanem inkább megfontoltan és érett módon kell cselekednünk, ahogyan az Oroszlán tette.
Annak ellenére, hogy a dzsungel királya kihívásnak érezte magát, megfontoltan cselekedett, és úgy döntött, hogy nem bántja a szamarat, aki sznob módon elutasító és dacos testtartást vett fel.
14. A teknősbéka és a nyúl
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy teknősbéka és egy nyúl, akik az erdőben éltek. A nyúl nagyon gyors volt, és amikor csak tehette, mindig kigúnyolta a teknőst, mondván, hogy túl lassú.
A teknős egy szép napon megunta a "játékokat", és versenyre hívta ki a nyulat.
A nyúl ezt viccesnek találta, és elfogadta a kihívást.
A teknős elszántan, lassú léptekkel sétált, míg a nyúl gyorsan futott.
A nyúl rájött, hogy jóval a teknős előtt jár, ezért úgy döntött, hogy megáll egy kicsit szundikálni. Amikor felébredt, látta, hogy a teknős már majdnem a célban van, és megpróbálta utolérni, de nem sikerült.
Így a lassú teknős nyerte a versenyt a gyors nyúllal.
Lásd még: Minden idők 27 legjobb háborús filmje
A történet tanulsága
Ne becsüld alá mások képességeit, lassan messzire jutsz.
Arroganciája és felsőbbrendűsége miatt a nyúl végül bajba került.
15. A tyúk és az aranytojások
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy tyúk, akinek volt egy adottsága: aranytojást tojott!
Annak a farmnak a tulajdonosa, ahol a csirkék éltek, egy nagyon kapzsi fiú volt. Egy nap támadt egy ötlete, amit a legjobbnak gondolt.
Elhatározta, hogy megöli a tyúkot, hogy megnézze, aranyból van-e a hasa, és van-e benne a tojásoknál is értékesebb kincs.
De belülről az állat olyan volt, mint bármelyik másik, és az ember ekkor elvesztette legértékesebb kincsét.
A történet tanulsága
Vigyázz, hogy az ambíció ne vezessen oda, hogy elveszítsd azt, amid már van.
16. A békák és a bika
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer két bika, akik mindig azon veszekedtek, hogy kié legyen a legelő.
A szomszédos mocsárban egy csapat béka figyelt figyelmesen és élvezettel nézte a végtelen harcot. Mígnem megjelent egy másik béka, egy bölcsebb, és figyelmeztette őket:
- Ne nevessetek, mi vagyunk azok, akiknek ez a történet fájni fog.
Nem sokkal később az egyik bikát elűzték a legelőről, és a mocsárba költözött, így a békák az irányítása alá kerültek.
A történet tanulsága
Amikor a nagyok harcolnak, a kicsik veszítenek. A fenti történetben sem volt ez másképp.
Lásd még:
