A 10 legjobb Tropicália dal

A tropicalizmus olyan zenei mozgalom volt, amely valódi forradalmat okozott a brazil kultúrában. A fiatal zenészeknek ugyanis sikerült óriási hatást gyakorolniuk, és nemcsak arra a generációra, hanem egy sor későbbi generációra is.

A Tropicália 1967-es első megnyilvánulásaival a mozgalom 1968-ban öltött igazán konszolidált méreteket. A merész alkotások a katonai diktatúra (1964-1985) által fémjelzett történelmi időszakban születtek.

Ennek az inspiráló generációnak a fő nevei Caetano Veloso, Gilberto Gil, Os Mutantes és Gal Costa voltak.

1. Joy, Joy (Caetano Veloso)

Séta a széllel szemben

Nincs zsebkendő és nincs pánik

A majdnem decemberi napsütésben

Majd én...

A nap bűnökre tör

Űrhajók, gerillák

Gyönyörű kardinálok

Majd én...

Az elnökök arcán

A szeretet nagy csókjaiban

Fogakban, lábakban, zászlókban

Bomba és Brigitte Bardot

Joy, Joy a nagyközönség számára más néven is ismert Nincs zsebkendő és nincs pánik a TV Record harmadik MPB Fesztiválján (1967-ben) mutatták be, és a Tropicália egyik legnagyobb dalává avatták.

Caetano Veloso volt a csoport egyik vezetője, és egy olyan argentin rockegyüttessel lépett fel, amely elektromos gitárokat használt. A felháborodás azért alakult ki, mert az elektromos hangszereket nem fogadták jól a fesztiválokon.

Már a fenti részletből láthatjuk, hogy a kompozíció szándéka szerint egyfajta kiáltvány A dalszövegekben Caetano végig Brazília új esztétikai irányzataival foglalkozik.

Könnyed, aktuális, attitűddel teli dal, amely korának igazi illusztrációjává vált.

2. Az az ölelés (Gilberto Gil)

Rio de Janeiro még mindig gyönyörű

Rio de Janeiro továbbra is

Rio de Janeiro, február és március

Hello, hello, Realengo

Egészségünkre!

Hello Flamengo szurkolók

Az az ölelés

Chacrinha folytatja

Hintázik a hasa

És dudál a lány dudája

És a tömegeknek parancsolva

And it keeps on giving

Az udvaron lévő rendelések

Egy bahiai szerelmi vallomása Rio de Janeiro-nak, így szól a szöveg a Az az ölelés.

A fenti részletben, amely csak a dal kezdeti részét alkotja, egy sor kulturális utalást látunk, amelyek ahhoz a városhoz kapcsolódnak, amely néhány évtizedig a brazil zenei élet bölcsője volt.

A dal idézi a tömegkultúra elemei mint például a jellegzetes külvárosi negyed (Realengo), a tévéműsor (Chacrinha) és a legnépszerűbb cariocai futballcsapat (Flamengo). Az az ölelés napsütéses, optimista tekintetű, és a kor felvételeként funkcionál.

3. Panis et circenses (Caetano Veloso és Gilberto Gil, énekli az Os Mutantes)

Énekelni akartam

A napfényes dalom

Az árbocok fölött a levegőbe dobtam a ruhákat.

A tigriseket és oroszlánokat szabadon engedtem a hátsó udvarokban.

De az emberek az étkezőben

Elfoglaltak a születéssel és a halállal.

Megcsináltattam

Tiszta, fénylő acélból egy tőr

Megölni a szerelmemet és én megöltem

Öt órakor a központi sugárúton

De az emberek az étkezőben

Elfoglaltak a születéssel és a halállal.

A Gilberto Gil és Caetano Veloso közreműködésével komponált dal a Sérgio Dias, Arnaldo Baptista és Rita Lee alkotta Os Mutantes együttes hangján hódította meg a világot.

Amit fentebb látunk, az egy részlet a kompozícióból, amelyet 1968-ban rögzítettek az albumon. Tropicália vagy Panis Et Circenses .

A dal címe mélyen magával ragadó, és utal a kenyér és cirkusz politika (a Római Birodalom idején jött létre). Abban az időben az ételekkel és a szórakozással szórakoztatták a lakosságot, míg a politikusok kedvükre tették a dolgukat.

A kritika itt az ebédlőben ülő emberekben jelenik meg, egy hiábavaló elitben, amely teljesen feledékeny - sőt elidegenedett - a brazil politikai elnyomással szemben.

4. Általános lekvár (Torquato Neto és Gilberto Gil)

Egy költő kibontja a zászlót

És kezdődik a trópusi reggel

Fénylő, zuhanó, szikrázó

Egy napraforgó hőségben örömmel

A brazil általános kocsonya

A brazil újság közli, hogy

Ê bumba iê iê iê boi

A következő évben, a hónap, amely

Bumba iê iê iê iê iê

Ez ugyanaz a tánc, ökröm

A General Jelly kifejezés Décio Pignatari egyik verséből származik, és egy dal-kiáltvány Torquato Neto és Gilberto Gil.

A zene nagyon is reprezentatív a mozgalomra nézve, mivel ritmusokat - rock és baião -, valamint egy sor kulturális utalást - például a Canção do Exílio című verset és Oswald de Andrade Antropofágico című kiáltványát - vegyít.

A fenti versszakok csak egy rövid részlet a dalból, ami a trópusi mozgalom emblematikus himnusza Ez egy dicséret a mi hibrid, sokrétű és gazdag kultúránknak, és egyúttal egy kiáltvány az elnyomó időkkel kapcsolatban, amelyekben éltünk - mindezt elkötelezett, provokatív szövegekben.

5. Lindonéia (Caetano Veloso és Gilberto Gil)

A tükör előtt

Anélkül, hogy bárki látta volna.

Miss

Gyönyörű csúnya

Hiányzó Lindonéia

Torn to pieces run over

Döglött kiskutyák az utcán

Rendőrök keresik

A nap süt a gyümölcsre

Vérzés

Ó, szerelmem

A magány megöl engem a fájdalomtól

Nara Leão énekli, Lindonéia Caetano és Gilberto Gil komponálta, és egy újsághír alapján született, amely egy Lindonéia külvárosi eltűnéséről számolt be.

Rubens Gerchman miután elolvasta a híreket állt a vászonra A gyönyörű Lindonéia (1966), és Nara felkérte Caetanót, hogy zenésítse meg a történetet.

Igazgatótanács A gyönyörű Lindonéia Rubens Guerchman, amely a dalt ihlette.

Érdekes, hogy Nara Leão nem szerepel az album borítóján lévő fényképen, ahogyan az ő hiányzó karaktere sem.

A zene hordoz egy a magán- és a közterület közötti játék Ezt képviseli például a házi tükör intimitása és a félelem attól, hogy az utcán rendőrök figyelik.

6. Anya szíve (Vicente Celestino)

Egy paraszt azt mondta a szerelmének.

Bálványimádó, mondj, amit akarsz.

Érted ölni fogok, lopni fogok...

Bár bánatot okozol nekem, asszony.

Be akarom bizonyítani, hogy akarlak téged

Imádom a szemedet, a tartásodat, a lényedet.

De mondd a parancsot, remélem

Neked nem számít, ölj vagy megölnek.

És viccesen azt mondta a barátnőjének.

Ha az őrült szenvedélyed igaz

Alkatrészek már és nekem megy kap

Anyád teljes szíve

És a paraszt elszaladt

Mint a villám az úton eltűnt

És a szerelmed, mint egy őrült nő

Sírva esett el az úton

Anya szíve a második szám a történelmi albumon Tropicália vagy Panis Et Circenses.

A dalban keveredik a tragikum és a melodráma, ezért vannak, akik ironikus, pasztell, parodisztikus hangnemben értelmezik a szerzeményt.

A dal, amelyben Rogério Duprat vonós hangszerelése és Caetano erőteljes tolmácsolása hallható, hangsúlyozza a trópusi és a bossa nova közötti különbséget. A szöveg kiemeli a következőket annak a generációnak az a teljesítménye, hogy képes volt megszabadulni a zenei formulától. .

7. Miserere nobis (Gilberto Gil)

Miserere-re nobis

Ora, ora pro nobis

Mindig is az lesz, ó, igen

Ez a mindig, mindig lesz

Már nem vagyunk ugyanazok, mint amikor megérkeztünk.

Csendes és sovány, vacsorára várva

A tányér szélén csak a vacsorára korlátozódik

A halak csontjai vissza a tengerbe

A dal címe - Miserere nobis - Érdemes megjegyezni, hogy a Tropicália zeneszerzői északkeleten nevelkedtek, és ha közvetve is, de vallási befolyástól szenvedtek. Gil és Caetano generációja keresztény mátrixon alapult, és ez a beavatkozás a csoport költészetében is megmutatkozott.

A dal ünnepélyes hangnemben indul, hasonlóan az istentiszteletekhez, a szöveg pedig Krisztus vérével és a borral játszik. Gilberto Gil szerzeményében az ételnek politikai szerepe van, kiemelve a szintén a kérdező és megnyerő karakter annak a generációnak.

8. Ipari park (Tom Zé)

Ez csak requentar

És használja,

Ez csak requentar

És használja,

Mert Brazíliában készült, készült, készült.

Mert Brazíliában készült, készült, készült.

Az indigókék égbolt felfrissítése

Bannerek a zsinóron

Nagy ünneplés az egész országban.

Ébredj imákkal

Ipari fejlődés

Gyere és hozd el a megváltásunkat.

Van egy plakátlány

Stewardess és gyengédség a plakáton,

Csak nézd meg a falon,

Az én örömöm

Egy pillanat alatt újjáépül

Ipari park egy az Ön idejének nyilvántartása Itt nemcsak a fogyasztási cikkek, hanem az értékek és a kultúra importjáról és exportjáról is szó van.

Tom Zé kiemeli Brazília antropofágikus viszonyát, mint kultúránk konstitutív vonását, és hangsúlyozza az idők keveredését is (az archaikus és a modern dimenziója váltakozik a diktatúra égisze alatt élő országban). Érdemes emlékezni arra, hogy Brazília akkoriban még félig vidéki, félig városi volt, egy igazi hibrid tér.

A bahi zeneszerző szövegei egyúttal savanyúan kommentálják azt is, hogy mi nem működött az iparosítási folyamatunkban, és kritizálják az országot irányítók politikai döntéseinek sorát.

9. Míg a farkasod nem jön (Caetano Veloso )

Sétáljunk a rejtett erdőben, szerelmem...

Sétáljunk végig a sugárúton

Sétáljunk az ösvényeken, a magasban, szerelmem.

Az aszfalt alatt egy hegyvonulat van.

Az Estação Primeira da Mangueira széles utcákon halad keresztül.

(A katonazenekar hangjai)

Avenida Presidente Vargas alatt halad át

(A katonazenekar hangjai)

Presidente Vargas, Presidente Vargas, Presidente Vargas, Presidente Vargas

(A katonazenekar hangjai)

Míg a farkasod nem jön egy mélyen politikai dal A zene a rezsimellenes tüntetések és felvonulások kortársa. A harc ellenére komor hangnemet üt meg (a dallam állítólag könnyed optimizmussal indul, és fokozatosan súlyt kap).

A kompozíció egyfajta előjelzés, hiszen hónapokkal később jön a farkas (metaforikusan a diktatúra), és száműzetésbe viszi Caetanót és Gilt, a Tropicália két legnagyobb nevét.

A zene eredménye egy tiltakozásra való felbujtás és gerillaháborúk folytatása A trópusiak álláspontjának élesedéséről számol be az ólomévekkel szemben.

10. Anya, bátorság (Caetano Veloso és Torquato Neto)

Anyu, anyu, ne sírj!

Ilyen az élet

Elmentem.

Anyu, anyu, ne sírj!

Soha nem megyek vissza arra az útra.

Anyu, anyu, ne sírj!

Ilyen az élet

Tényleg ezt akarom itt

Anyu, anyu, ne sírj!

Fogj néhány mosogatórongyot

Olvass el egy regényt

Lásd a piaci számlákat

Bár az alkotást Caetano Torquatóval közösen hozta létre, Anya, Bátorság A cím viszont Brecht egyik darabjából származik, amely a baianos ihletője volt.

Felületes olvasatban azt mondhatjuk, hogy a dal egy anyáról szól, aki aggódik fia nagyvárosi életéért. Sokan azonban életrajzi olvasatba helyezik a dalt, mintha ez egy lehetséges párbeszéd lenne Torquato és édesanyja, Salomé között.

Anya, Bátorság egy egy anya-fiú kapcsolat kíméletlen, kegyetlen és valóságos portréja annak a generációnak.

Tudjon meg többet a Tropicáliáról

A Tropicália főbb zenei nevei: Caetano Veloso, Gilberto Gil, Os Mutantes, Gal Costa, Torquato Neto, Guilherme Araujo és Tom Zé.

A trópusi mozgalom azonban végül különböző művészeti területeken (nemcsak a zenében, hanem a színházban, a képzőművészetben, a költészetben és a filmművészetben is) visszhangra talált.

A médiumtól függetlenül a művészek a brazil kultúra kritikai elemzését akarták megszőni, ami mélyreható reflexiót vált ki, és valódi ellenszenvet mutatott a tompa közhelyekkel szemben.

A csoport neve 1968-ban alakult ki, amikor Nelson Motta írt és közzétett egy kiáltványt Rio de Janeiro Última Hora című újságjában. Trópusi keresztes hadjárat.

A fiatalok, akik a Tropicáliát készítették

A művészek közös vágya volt, hogy verseny, kísérletezés, esztétikai újítások kiprovokálása .

A vágy, hogy előmozdítsuk a kulturális kannibalizmus Ez például a zenében valószínűtlen kombinációk használatában nyilvánult meg - a zeneszerzők keverték a rockot, a bolerót, a bossa novát, a szambát. Nemcsak a ritmusok keveredését támogatták, hanem olyan, eddig nem gondolt hangszereket is használtak, amelyekben keveredett az erudit és a populáris.

Ezt a kulturális pezsgést élőben közvetítették a televízióban sugárzott dalfesztiválokon keresztül.

Amikor 1968 decemberében az 5. számú intézményi törvény bevezetésével az elnyomás szigorodott, Caetano Velosót és Gilberto Gil-t, a mozgalom kulcsfiguráit letartóztatták. Később Angliába száműzték őket.

Hallgassa meg a legjobb tropicalista soundtracket a Spotify-on

Ismerje meg a következőket is