Tartalomjegyzék
Az Independência ou morte, más néven O Grito do Ipiranga Pedro Américo de Figueiredo e Mello festőművész festménye.
A festmény 1888-ból származik, és egy I. Dom Pedro ábrázolása Brazília függetlenségének kikiáltásáról .
A megrendelésre készült, 415 x 760 cm-es, nagyméretű alkotás jelenleg a Paulista Múzeumban (Museu do Ipiranga) található, és a neoklasszicizmus műfajába sorolható.
Az ábrázolt jelenet egy idealizáció Ezért ez a mű nem mutatja be hűen a történelemnek ezt a szakaszát.
Inspiráció egy francia vásznon
Pedro Américo akadémikus festő volt, és 1859 és 1864 között Franciaországban tanult művészetet, így az európai festészet volt a referenciája.
A művész szándéka az volt, hogy egy ikonikus művet hozzon létre, amely dicsőségesen és ünnepélyesen jelenít meg egy fontos brazil történelmi mérföldkövet.
Így számos vázlatot és tanulmányt készített, amelyeket más művek ihlettek, ezek egyike a vászon. Friedlandi csata (1875), a francia Ernest Meissonier, amely referenciaként szolgált.
Képernyő Friedlandi csata (1875), írta Ernest Meissonier
Színházi és hazafias jelleg
A Pedro Americo által festett jelenet színházi jelleget mutat, nagy gesztusokkal és sok szereplővel, a hazaszeretetet felmagasztaló és Dom Pedrót nemzeti hősként feltüntető hangulatban.
Figyeljük meg a császár impozáns gesztusát, aki meredten emeli kardját, miközben az őt kísérő férfiak a tisztelet és az elismerés jeleként leveszik a kalapjukat.
Lásd még: 8 híres novella Machado de Assis-tól: összefoglaló
A nemes ráadásul szinte a kompozíció középpontjában helyezkedik el, ami kiemeli a pompás öltözékbe öltözött, ünnepélyes alakját.
Nézze meg a festmény részletét, amely I. Dom Pedro és kíséretének alakját ábrázolja.
A mozgás benyomása a kompozícióban
A jelenet felépítése nagyon jól átgondolt volt, hogy a pillanatot kiemelje, és a nézőnek azt a benyomást keltse, mintha a helyzet részese lenne.
A jelenet mozgásérzetén keresztül érzékelhető a kalandos hangulat. Ennek eléréséhez a művész olyan eszközöket használt, amelyek a festmény szemlélőjének szemét irányítják.
Vegyük észre, hogy az elemek két félkörben szerveződnek: az egyik jobbra és felfelé irányítja a tekintetet, a lovasság vonalát követve, a másik pedig lefelé és balra, a földúton haladva.
Az emberek nézőként való részvétele
A brazil népet passzívan és ijedten ábrázolja a bal alsó sarokban az ökrös szekérrel elhaladó parasztember alakja.
A jobb oldalon egy nagyon egyszerű lakóház is található, amely egy valódi házon alapul, amely valaha ott állt.
Részletek a Függetlenség vagy halál, kiemelve a vidéki ember és a viskó részleteit
Kíváncsiságok a festményről és a történelmi pillanatról
Mint már említettük, ez a mű azzal a szándékkal készült, hogy dicsőséges, fantáziadús és impozáns jelleget adjon a brazil nemzetnek. A célt sikerült elérni, és a vászon bekerült a történelembe és a lakosság képzeletébe Sokan úgy értelmezték, mintha a helyzet így alakult volna.
Pedro Americo többször járt a helyszínen, terepszemlét tartott, történelmi dokumentumokhoz és császári ruhákhoz jutott hozzá, hogy olyan képet készítsen, amely szimbolizálja mindazt a pompát, amelyet a kontextus megkövetelt.
Azt mondják azonban, hogy az alkalom - amely több mint fél évszázaddal korábban történt - egészen más volt, mint az ábrázolt. Az állatok például valószínűleg lovak helyett öszvérek Ők jobban megbirkóztak az ilyen típusú expedícióval.
Továbbá ismert, hogy Dom Pedro I. rossz egészségnek örvendett. elkötelezett amikor a függetlenség kiáltását adta le, mert bélproblémái voltak, így valószínű, hogy nem volt a legjobb formájában.
Lásd még: Könyv O Bem-Amado, írta Dias GomesEz is érdekelheti Önt: Eugène Delacroix festménye: A népet vezető szabadság, Eugène Delacroix
