Holt költők társasága: összefoglaló és elemzés

Holt költők társasága ( Holt költők társasága ), amelyet Peter Weir rendezett, a kilencvenes évek amerikai filmművészetének egyik legmarkánsabb filmje volt.

A játékfilm az Egyesült Államokban 1990-ben a 10 legnagyobb kasszasiker közé került, nemzetközileg pedig az öt legnagyobb kasszasiker közé.

Ami a kritikát illeti, Holt költők társasága elnyerte a legjobb eredeti forgatókönyvnek járó Oscar-díjat.

Film összefoglaló

Holt költők társasága A film 1959-ben játszódik az Egyesült Államokban, a Welton Akadémia nevű hagyományos oktatási intézményben. A film lineáris kronológiai sorrendben meséli el a történetet.

Egy százéves múltra visszatekintő középiskola didaktikai eszménye a merev és rugalmatlan tanítás A tanítási filozófia négy pilléren nyugszik: hagyomány, becsület, fegyelem és kiválóság. A diákok egyenruhája is ezt a valóságot mutatja: címerekkel és formaságokkal teli egyenruhák.

[Figyelem, az alábbi szöveg spoilereket tartalmaz]

Keating professzor érkezése

John Keating (Robin Williams) a Welton Akadémia öregdiákja volt, és most visszatér az oktatási intézménybe, hogy tanárként tevékenykedjen.

A diákok csoportjának adott első tanításai között szerepel a következő mondat:

"Carpe diem. Ragadjátok meg a napot, gyerekek. Tegyétek rendkívülivé az életeteket"

John (Robin Williams) már az első órán megtanítja a diákoknak azt a fogalmat, amely megváltoztatja az életüket. A latin kifejezés Carpe diem , egyébként bekerült a filmtörténetbe, és az Amerikai Filmintézet szerint a 100 legtöbbet idézett játékfilmes mondat között volt.

"Carpe diem. Ragadjátok meg a napot, gyerekek. Tegyétek rendkívülivé az életeteket"

John tanár úr (Robin Williams) fokozatosan, versek és irodalmi klasszikusok felolvasása által, a diákokban elülteti a az élet szépsége . János megtanítja őket arra, hogy a világot különböző perspektívákból szemléljék.

Új tanítási módszertan

A tanár úrnak nagyon sajátos és rendhagyó tanítási módszere van. Az egyik óráján a javasolt gyakorlat szabad, spontán versek megírása, amelyek az életről és az egyes ember univerzumáról szólnak.

Egy másik alkalommal a tanár arra kéri a diákokat, hogy másszanak fel az asztal tetejére, hogy megtanulják új szemszögből szemlélni az életet. Fokozatosan a diákok egyre jobban érdeklődnek az órák és az irodalomtanár módszertana iránt.

A Holt költők társasága

Az egyik diák, Neil Perry (Robert Sean), akit lenyűgözött Keating (Robin Williams) munkássága, felkeresi azt az évkönyvet, ahol a mostani professzor volt. Legnagyobb meglepetésére az akkori diákkönyvben megtalálja a Society of the Dead Poets (Holt költők társasága) feliratot.

Amikor az évkönyv felfedezése után a diákok nyomására a tanárnő elmeséli, hogyan működött a társaság régen (hol és mikor találkoztak, hogyan érintkeztek egymással...) A diákok szuper kíváncsiak a felfedezésre, és elhatározzák, hogy reprodukálják, mi történt évekkel ezelőtt, ugyanazokat a helyeket felkeresve.

Neil döntése

Neil (Robert Sean) új, titkos projektjétől lelkesedve elhatározza, hogy színész lesz. Szigorú és korlátozó neveltetése azonban úgy tűnik, akadályozza abban, amit hivatásának érez. A fiút különösen elnyomja apja, aki keményvonalas és férfiatlanító. Neil (Robert Sean) sorsa tragikusra fordul, úgy dönt, hogy öngyilkos lesz.

Mivel valakit felelősségre kell vonni Neil (Robert Sean) tragikus sorsáért, az igazgató úgy dönt, hogy Keating professzort (Robin Williams) megbünteti, kirúgja és feloszlatja a Holt Költők Társaságát.

A végleges forgalom

A zárójelenet azonban bebizonyítja, hogy még a lemondás sem tudja eltörölni a tizenévesek által átélt élményeket.

Amikor a tanár bemegy az osztályterembe a szekrényből a holmijáért, szívélyesen fogadják, és egyértelmű, hogy a hátrahagyott nyomok megmaradtak azokban, akik ott voltak.

A film elemzése és történelmi kontextusa

A filmben Holt költők társasága Háttérként egy olyan iskolát látunk, amely inkább egy laktanyára vagy szemináriumra hasonlít, egy szabályokkal teli környezetet, szuper zárt és konzervatív .

A gyermekeiket oda beírató családok olyan kiválósági intézményt kerestek, amely garantált tudományos és szakmai jövőt biztosíthatott.

Már a film első jeleneteiben rádöbbenünk, hogy az élet és a fiatalság egyes aspektusai mennyire időtlenek és örökkévalók, és átéljük a kamaszkorra jellemző örömöket és szorongásokat.

Egy időtlen film

Bár a történet az ötvenes évek végén játszódik, és a nyolcvanas évek végén forgatták, a bemutatott témák továbbra is nagyon aktuálisak.

Az új irodalomtanár érkezésével rájövünk, hogy ebben a kasztráló környezetben mennyire rejtve van az igény arra, hogy új világokat teremtsünk, felfedezésre ösztönözzünk, és ne csak tiszta és kemény tartalmakat közvetítsünk.

A tanulók potenciáljának ösztönzése

Azzal, hogy eszközöket ad nekik saját nyugtalanságuk felfedezéséhez, Keating professzor (Robin Williams) arra törekszik, hogy a diákokat beillessze a világba, miközben megmutatja, hogy ők maguk is eszközök a világ átalakításához. Ez egy olyan akció, amely egyszerre pedagógiai és politikai.

A tanár úgy érzi, hogy kötelessége motiválni azokat a fiatalokat, akiket arra teremtettek, hogy korlátozottak legyenek, és megerősíti, hogy az élet és nem a hagyományok szolgálatában áll, ahogy azt a Welton Akadémia által támogatott didaktika elhiteti velünk.

Keating professzor és innovatív álláspontja

Keating professzor (Robin Williams) az egyetlen ebben a hermetikus környezetben, aki képes hangot adni annak, amit a diákok éreznek és gondolnak.

Keating már az első órákon megtanítja a végesség fogalmát, és arra ösztönzi a diákokat, hogy tudatosítsák, hogy van vége, azt sugallva, hogy élj meg minden pillanatot intenzíven .

A Carpe diem filozófia

A "Carpe diem" a tanár legnagyobb tanítása, amely áthatja az egész filmet, vagyis a mai napot tegyük rendkívülivé, mert lehet, hogy nem lesz holnap. A tanár megpróbálja a lázadó, elnyomott fiatalok lázadását vezetni, kihasználva a fiatalok konfrontációs energiáját, hogy egy új, szabadabb teret teremtsen.

Ez a felszabadulás végül visszafordíthatatlan következményekkel jár, és a túlélés és az ellenállás történetének lehetünk tanúi mind a tanár, mind maguk a diákok szempontjából.

Nemzetközi kitekintés

Bár a film 1990-ben került a mozikba, a történet az 1959-es évek észak-amerikai környezetében játszódik. Érdemes felidézni azt a történelmi kontextust, amelyben a Welton Akadémia fiúk elmerülve éltek.

1959 nemzetközi szempontból mozgalmas év volt: Fidel Castrónak január 1-jén sikerült megbuktatnia Fulgencio Batista diktátort, az oroszok két űrszondát küldtek a Holdra, és a vietnami háború a tetőfokára hágott.

Az amerikai polgárjogok terén Martin Luther King (aki később Nobel-békedíjat kapott) már kezdett hallatni hangot a fekete mozgalom védelmében.

A film bemutatásának időszaka (a kilencvenes évek eleje) politikai szempontból is igen érdekes volt. Két konkrét eseményt kell kiemelni: a berlini fal leomlását (és a német újraegyesítést), valamint a Mennyei Béke téri tüntetést (a kínai rezsim elleni erőteljes demonstráció).

Mint látható, a film megjelenésének időszakát a társadalomban a bezárkózás erői jellemezték, amelyek a nyitottság erőivel ütköztek. Ebben az értelemben a játékfilm tökéletes összhangban van történelmi korával, egy ellenőrzött környezetbe - az iskolába - közvetíti azt a nyugtalanságot, amelyet az adott generáció érzett.

A produkció kulisszái mögött

A történetet Samuel Pickering tanár és az új pedagógiai irányzat által ösztönzött állami iskolai diákjaival szerzett tapasztalatai ihlették. A filmet teljes egészében egy St. Andrews-i (Delaware, USA) állami iskolában forgatták.

Tom Schaulman forgatókönyvíró Samuel professzor egyik tanítványa volt a Montgomery Bell Academy-n (Nashville, Tennessee). Az irodalomtanár később a Connecticuti Egyetem tanára lett.

Egy kuriózum: Holt költők társasága volt Tom Schulman első nagyjátékfilmes forgatókönyve, addig csak két televíziós produkciót és egy rövidfilmet készített.

A film főszereplői

John Keating (Robin Williams)

A Welton Akadémia egykori diákja, aki tanárként tér vissza, új pedagógiai eszménykép alapján tanítja az irodalmat, kreatívabb, idealistább és függetlenebb tanulókra ösztönözve őket.

A figura az újjal való kísérletezésre való hajlandóságot szimbolizálja, a nyitottság előmozdítását egy olyan kasztráló környezetben, mint az iskola.

Nolan (Norman Lioyd)

Ő a Welton Akadémia büszke igazgatója. Neil Perry halálával szembesülve kénytelen cselekedni, és végül igazságtalanul elbocsátja Keating professzort.

Nolan konzervatív és elnyomó értékeket képvisel, ő lenne a hagyományos és régimódi nevelés karikatúrája.

Neil Perry (Robert Sean)

John Keating professzor óráinak egyik leglelkesebb diákja, ő az, aki felkeresi az évkönyvet, amelyben a professzor névjegyzékét találja, és felfedezi a Holt Költők Társaságának létezését. A fiú nagyon elnyomó neveltetést kap, különösen apja merevsége miatt.

Neil a fiatalságot képviseli, annak minden természetes nyugtalanságával együtt - a vágyat, hogy kipróbáljon valami újat, hogy kitörjön, hogy ne engedelmeskedjen csendben a neki adott tekintélyeknek.

Az elnyert díjak

Holt költők társasága elnyerte a legjobb eredeti forgatókönyvnek járó Oscar-díjat, és a legjobb idegen nyelvű filmnek járó César-díjat.

A filmet az Oscar-díjra is jelölték a legjobb film, a legjobb rendező és a legjobb színész kategóriában.

A Golden Globe-díjra a legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb színész és a legjobb forgatókönyv kategóriában is jelölték.

Műszaki adatlap

Ismerje meg a következőket is