Tartalomjegyzék
A bizánci művészet a Kelet-római Birodalomban létrehozott művészet, amely Justinianus császár uralkodása alatt, Kr. u. 527 és 565 között érte el csúcspontját.
Ez a művészet mélyen kapcsolódik a Kereszténység amely Kr. u. 311-ben hivatalos államvallássá vált.
Konstantin császár volt felelős ezért az átmenetért, és ő alapította Konstantinápolyt, a birodalom fővárosát is.
Erre Kr. u. 330-ban került sor egy olyan területen, ahol az ókori görög kolónia, Bizánc volt, innen ered a "bizánci művészet" elnevezés, amely a Bizánci Birodalom határain túl is elterjedt.
Így az egyház fokozatosan teljes ellenőrzést szerzett a társadalom kulturális termelése felett, és a művészetben látta a nép "tanításának" és a keresztény hit népszerűsítésének módját.
Bizánci mozaik
A mozaik a bizánci művészet legjelentősebb nyelvezete volt. Olyan technikával készült, amelyben a képeket különböző színű, egymás mellé fektetett apró kődarabokból alakították ki.
Így a töredékeket habarcsba rögzítik, és később mész, homok és olaj keverékével töltik ki a köztük lévő tereket.
A kenyerek és a halak csodája (Kr. u. 520) a bizánci mozaikok egyik példája.
A mozaikot különböző népek és kultúrák használták, de a Bizánci Birodalomban érte el a csúcspontját.
A templomok falain és boltozatain használták, hogy karaktereket és bibliai szakaszokat, valamint magukat a császárokat ábrázolják.
Az ilyen aprólékosan megépített művek intenzív színt kölcsönöznek a bazilikák belsejének, és az ünnepélyes pompa pazar auráját sugározzák.
Bizánci festészet: temperával készült ikonok
A bizánci festészet kevésbé intenzív módon zajlott.
Ez a nyelv ikonok Az ikon szó a görög nyelvből származik, és "képmást" jelent. Ebben az összefüggésben szentek, próféták, vértanúk és más szent személyiségek, például Jézus, Szűz Mária és az apostolok alakjait jelentették.
Pompás tulajdonságokkal rendelkeznek, és a legmodernebb temperálás Ebben a festéket pigmentekkel és tojásból vagy más szerves anyagból készült alaplével készítették. Így a színek jobban rögzültek, és a festmény tartóssága nagyobb volt, ragyogó hatást keltve.
E festmények közös jellemzője volt az aranyfesték használata. Gyakori volt az is, hogy ékszereket alkalmaztak a műveken, ami még nagyobb pompát kölcsönzött a templomokban és a magánoratóriumokban egyaránt tisztelt képeknek.
Az ikonok más régiókban is elterjedtek. Andrej Rubljov orosz művész például hozzájárult a művészet népszerűsítéséhez a 15. század elején Oroszország Novgorodi régiójában.
Irgalmas Szűzanya Andrej Rubljov alkotása, egy bizánci ikon példája.
Építészet: bizánci templomok
A többi művészethez hasonlóan a bizánci építészet is fenségesen fejlődött, és szakrális épületekben fejeződött ki.
Korábban a keresztény hívek szerény és diszkrét templomokban gyakorolták áhítatukat, tekintettel az üldöztetésre, amelyet még el is szenvedtek.
De amint a katolikus egyház hatalmassá és az uralom eszközévé vált, az istentiszteleti helyek is hatalmas átalakuláson mentek keresztül.
Ezért monumentális bazilikákat kezdtek építeni, hogy demonstrálják a politikai hatalommal kombinált isteni hatalmat.
Érdekes megjegyezni, hogy a "bazilika" kifejezést korábban a "királyi csarnok" megjelölésére használták. Valamikor Konstantin császár anyja rendelte el egy ilyen csarnok építését vallási célokra, és így ezeket a nagy katolikus épületeket bazilikaként kezdték azonosítani.
Lásd még: Michelangelo 9 műve, amelyek megmutatják az egész zsenialitásátA templomok azon részét, ahol az oltár állt, "kórusnak" nevezték, míg a fő részt, ahol a hívek tartózkodtak, "hajónak", a mellékhelyiségeket pedig "kórtermeknek".
Az első épületeket az évek során megváltoztatták, de még mindig lehet érezni, hogy milyenek voltak. Az egyik példa erre a San Apollinario bazilika Ravennában, Olaszországban.
Szent Apollinaris bazilika Ravennában, Olaszországban
További épületek, amelyek a kor építészeti művészetének példái: az isztambuli Szent Szófia-templom (532 és 537) és a betlehemi Születés Bazilikája (327 és 333). Ez utóbbit kétszáz évvel építése után felgyújtották.
A bizánci művészet jellemzői
A bizánci művészet szorosan kapcsolódik a katolikus vallásossághoz, és a legnagyobb szándékkal fejlődik, hogy propagálja annak előírásait és kifejezze a császár hatalmát, akit abszolút tekintélynek és "Isten küldöttjének" tekintenek, sőt, spirituális hatalommal rendelkezik. Ezért szembetűnő jellemző a pazarság .
Ez a művészeti ág tehát az egyiptomi művészethez hasonlóan bizonyos elemeket használ fel céljai eléréséhez.
Az egyik ilyen előírás a nyitottság Fontos megjegyezni azt is, hogy a figurákat csak a közönség felé fordulva szabad ábrázolni, ami a tiszteletteljes viselkedést jelzi.
Így a szent képeket szemlélő emberek tiszteletteljes magatartást tanúsítottak, míg a személyiségek is tiszteletet közvetítettek az alattvalók felé.
Lásd még: A Novos Baianos 7 legnagyobb slágereA jeleneteknek is merev kompozíciója volt. Minden szereplőnek meghatározott helye volt, és gesztusaik előre meghatározottak voltak.
A hivatalos személyiségeket, például a császárokat szakrális módon ábrázolták, mintha ők is bibliai alakok lennének. Így gyakran glóriát helyeztek a fejükre, és gyakori volt, hogy magával Szűz Máriával vagy Jézus Krisztussal szerepeltek együtt.
