Bizánci művészet: mozaikok, festmények, építészet és jellemzők

Bizánci művészet: mozaikok, festmények, építészet és jellemzők
Patrick Gray

A bizánci művészet a Kelet-római Birodalomban létrehozott művészet, amely Justinianus császár uralkodása alatt, Kr. u. 527 és 565 között érte el csúcspontját.

Ez a művészet mélyen kapcsolódik a Kereszténység amely Kr. u. 311-ben hivatalos államvallássá vált.

Konstantin császár volt felelős ezért az átmenetért, és ő alapította Konstantinápolyt, a birodalom fővárosát is.

Erre Kr. u. 330-ban került sor egy olyan területen, ahol az ókori görög kolónia, Bizánc volt, innen ered a "bizánci művészet" elnevezés, amely a Bizánci Birodalom határain túl is elterjedt.

Így az egyház fokozatosan teljes ellenőrzést szerzett a társadalom kulturális termelése felett, és a művészetben látta a nép "tanításának" és a keresztény hit népszerűsítésének módját.

Bizánci mozaik

A mozaik a bizánci művészet legjelentősebb nyelvezete volt. Olyan technikával készült, amelyben a képeket különböző színű, egymás mellé fektetett apró kődarabokból alakították ki.

Így a töredékeket habarcsba rögzítik, és később mész, homok és olaj keverékével töltik ki a köztük lévő tereket.

A kenyerek és a halak csodája (Kr. u. 520) a bizánci mozaikok egyik példája.

A mozaikot különböző népek és kultúrák használták, de a Bizánci Birodalomban érte el a csúcspontját.

A templomok falain és boltozatain használták, hogy karaktereket és bibliai szakaszokat, valamint magukat a császárokat ábrázolják.

Az ilyen aprólékosan megépített művek intenzív színt kölcsönöznek a bazilikák belsejének, és az ünnepélyes pompa pazar auráját sugározzák.

Bizánci festészet: temperával készült ikonok

A bizánci festészet kevésbé intenzív módon zajlott.

Ez a nyelv ikonok Az ikon szó a görög nyelvből származik, és "képmást" jelent. Ebben az összefüggésben szentek, próféták, vértanúk és más szent személyiségek, például Jézus, Szűz Mária és az apostolok alakjait jelentették.

Pompás tulajdonságokkal rendelkeznek, és a legmodernebb temperálás Ebben a festéket pigmentekkel és tojásból vagy más szerves anyagból készült alaplével készítették. Így a színek jobban rögzültek, és a festmény tartóssága nagyobb volt, ragyogó hatást keltve.

E festmények közös jellemzője volt az aranyfesték használata. Gyakori volt az is, hogy ékszereket alkalmaztak a műveken, ami még nagyobb pompát kölcsönzött a templomokban és a magánoratóriumokban egyaránt tisztelt képeknek.

Az ikonok más régiókban is elterjedtek. Andrej Rubljov orosz művész például hozzájárult a művészet népszerűsítéséhez a 15. század elején Oroszország Novgorodi régiójában.

Irgalmas Szűzanya Andrej Rubljov alkotása, egy bizánci ikon példája.

Építészet: bizánci templomok

A többi művészethez hasonlóan a bizánci építészet is fenségesen fejlődött, és szakrális épületekben fejeződött ki.

Korábban a keresztény hívek szerény és diszkrét templomokban gyakorolták áhítatukat, tekintettel az üldöztetésre, amelyet még el is szenvedtek.

De amint a katolikus egyház hatalmassá és az uralom eszközévé vált, az istentiszteleti helyek is hatalmas átalakuláson mentek keresztül.

Ezért monumentális bazilikákat kezdtek építeni, hogy demonstrálják a politikai hatalommal kombinált isteni hatalmat.

Érdekes megjegyezni, hogy a "bazilika" kifejezést korábban a "királyi csarnok" megjelölésére használták. Valamikor Konstantin császár anyja rendelte el egy ilyen csarnok építését vallási célokra, és így ezeket a nagy katolikus épületeket bazilikaként kezdték azonosítani.

Lásd még: Michelangelo 9 műve, amelyek megmutatják az egész zsenialitását

A templomok azon részét, ahol az oltár állt, "kórusnak" nevezték, míg a fő részt, ahol a hívek tartózkodtak, "hajónak", a mellékhelyiségeket pedig "kórtermeknek".

Az első épületeket az évek során megváltoztatták, de még mindig lehet érezni, hogy milyenek voltak. Az egyik példa erre a San Apollinario bazilika Ravennában, Olaszországban.

Szent Apollinaris bazilika Ravennában, Olaszországban

További épületek, amelyek a kor építészeti művészetének példái: az isztambuli Szent Szófia-templom (532 és 537) és a betlehemi Születés Bazilikája (327 és 333). Ez utóbbit kétszáz évvel építése után felgyújtották.

A bizánci művészet jellemzői

A bizánci művészet szorosan kapcsolódik a katolikus vallásossághoz, és a legnagyobb szándékkal fejlődik, hogy propagálja annak előírásait és kifejezze a császár hatalmát, akit abszolút tekintélynek és "Isten küldöttjének" tekintenek, sőt, spirituális hatalommal rendelkezik. Ezért szembetűnő jellemző a pazarság .

Ez a művészeti ág tehát az egyiptomi művészethez hasonlóan bizonyos elemeket használ fel céljai eléréséhez.

Az egyik ilyen előírás a nyitottság Fontos megjegyezni azt is, hogy a figurákat csak a közönség felé fordulva szabad ábrázolni, ami a tiszteletteljes viselkedést jelzi.

Így a szent képeket szemlélő emberek tiszteletteljes magatartást tanúsítottak, míg a személyiségek is tiszteletet közvetítettek az alattvalók felé.

Lásd még: A Novos Baianos 7 legnagyobb slágere

A jeleneteknek is merev kompozíciója volt. Minden szereplőnek meghatározott helye volt, és gesztusaik előre meghatározottak voltak.

A hivatalos személyiségeket, például a császárokat szakrális módon ábrázolták, mintha ők is bibliai alakok lennének. Így gyakran glóriát helyeztek a fejükre, és gyakori volt, hogy magával Szűz Máriával vagy Jézus Krisztussal szerepeltek együtt.




Patrick Gray
Patrick Gray
Patrick Gray író, kutató és vállalkozó, aki szenvedélyesen feltárja a kreativitás, az innováció és az emberi potenciál metszéspontját. A „Culture of Geniuses” blog szerzőjeként azon dolgozik, hogy megfejtse a nagy teljesítményű csapatok és egyének titkait, akik számos területen figyelemre méltó sikereket értek el. Patrick társalapítója volt egy tanácsadó cégnek is, amely segít a szervezeteknek innovatív stratégiák kidolgozásában és a kreatív kultúrák előmozdításában. Munkássága számos publikációban szerepelt, köztük a Forbes-ban, a Fast Company-ban és az Entrepreneur-ben. A pszichológiai és üzleti háttérrel rendelkező Patrick egyedi perspektívát hoz az írásába, ötvözi a tudományos alapokon nyugvó meglátásokat gyakorlati tanácsokkal azoknak az olvasóknak, akik szeretnék kiaknázni saját potenciáljukat, és innovatívabb világot szeretnének létrehozni.