Tartalomjegyzék
Zsidó gondolkodók, főként marxisták, 1923-ban kezdtek találkozni, és megalapították a Társadalomkutató Intézetet (németül Institut für Sozialforschung).
A frankfurti egyetemen megalakult interdiszciplináris iskola (németül Frankfurter Schule) célja a társadalom, az ember és a kultúra szemlélete volt. Az értelmiségiek az irodalom, a filozófia, a politika és a gazdaság kérdéseivel foglalkoztak, de a mindennapi élet elemeivel is.
Az iskola legnagyobbjai Theodor W. Adorno (1903-1969), Max Horkheimer (1895-1973) és Walter Benjamin (1892-1940) voltak.
Lásd még: Frase Az ember egy politikai állatÖsszefoglaló
Az iskola kialakulása
1923 volt az év Az első marxista munkahét Felix J. Weil (1898-1975), a politikatudományok doktora által szervezett kongresszus, amelyen számos, főként zsidó értelmiségi vett részt.
Max Weber: életrajz és elméletek BővebbenFelix Weil édesapja, Herman Weil Argentínába emigrált, ahol sikeres gabonakereskedést nyitott. 1908-ban a család visszatért Németországba, és évekkel később úgy döntött, hogy finanszírozza az intézet létrehozását. Weil édesapja volt tehát a védnöke, aki egy év alatt 120 000 márkát fizetett ki az intézmény létrehozására. Az iskola létrehozásához az inspirációt a Marx Intézet adta...Engels of Moscow, 1920-ban alapították.
1923. február 3-án a frankfurti oktatási minisztérium rendelete engedélyezte az iskola megnyitását.
Az iskola kezdetei
Egy transzdiszciplináris megközelítés és főleg kommunista a kezdeti cél a következő volt
a szocializmus és a munkásmozgalom történetével, a gazdaságtörténettel, a politikai gazdaságtan történetével és kritikájával kapcsolatos kutatás (Wiggershaus)
De hamarosan a gondolkodók kiterjesztették látókörüket, és a szociológia, a filozófia, a nyelv, a politikatudomány és a pszichoanalízis kérdéseiről is elkezdtek gondolkodni.
1924. június 22-én sikerült megalapítaniuk a Társadalomkutató Intézetet (németül: Institut für Sozialforschung), amelynek élére Carl Grünberg került, aki 1930-ig, Max Horkheimer átvételéig vezette az intézményt.
A Frankfurti Iskola vezető nevei
Az iskolának volt egy első generációja - amelynek olyan eredeti tagjai voltak, mint Adorno és Marcuse -, és általában az 1940-es évekig tartják számon.
Ezt követően 1967-ig egy második generációt ismertek el, olyan nevekkel, mint Habermas és Alfred Schmidt. Vannak olyanok is, akik egy harmadik generáció létezését tartják valószínűnek, amely már erősen megkérdőjeleződött.
Az iskola élén álló fő gondolkodók a következők voltak:
- Max Horkheimer (1895-1973)
- Theodor W. Adorno (1903-1969)
- Carl Grünberg (1861-1940)
- Walter Benjamin (1892-1940)
- Friedrich Pollock (1894-1970)
- Jürgen Habermas (1929)
- Siegfried Kracauer (1889-1966)
- Herbert Marcuse (1898-1979)
- Erich Fromm (1900-1980)
A legfontosabb befolyásolók
Egy marxista eszme által vezérelve Az akkori értelmiségiekre nagy hatással voltak Freud, Weber, Nietzsche, Kant és Hegel olvasmányai.
Az iskola által felvetett központi kérdések
Az értelmiségiek a Frankfurti Iskolát a marxista elmélet tanulmányozásával kezdték, és végül a kutatás horizontját kiterjesztették, különösen a kérdésre összpontosítva kulturális ipar .
A klasszikus marxizmust azzal kritizálták, hogy egy tudásvákuumot figyeltek meg - a klasszikus marxizmus nem foglalkozott megfelelően a kultúra területéről való gondolkodással. Ezt próbálták kijavítani. rés A Frankfurti Iskola tagjai különösen ezt a kérdést vizsgálták.
Lásd még: Barokk: történelem, jellemzők és főbb alkotásokKritikai elmélet
A kutatók kidolgoztak egy Kritikai elmélet a társadalomra, amely arra törekedett, hogy az embereket tudatosabbá és tájékozottabbá tegye - szociális lelkiismerettel -, és arra törekedett, hogy a kritikai szellem fejlesztése .
Az értelmiségiek a következő kérdéseket tették fel maguknak, és próbáltak visszhangra találni: Miért fogyasztunk? És miért vásároljuk meg azt, amire nincs szükségünk? Hogyan hat ránk a fogyasztói társadalom, hogy a fölösleges dolgokat kívánjuk? Hogyan idegenít el bennünket a média, és hogyan ösztönöz a felesleges tárgyak megszerzésére? Miért vagyunk kitéve a fogyasztási cikkek lavinájának?
A Frankfurti Iskola által végzett kutatások során rájöttek, hogy a társadalmi szuperstruktúra, amelybe beilleszkedünk, arra mozgósít minket, hogy olyan cselekvéseket hajtsunk végre, amelyek szükségesek a gazdasági és társadalmi rendszer további működéséhez. Más szóval, a kommunikáció és a kultúra szorosan kapcsolódik az uralomhoz és a fogyasztáshoz.
A gyakran feltételezettekkel ellentétben az ember nem szabad, tájékozott és teljesen autonóm, hanem egy kollektív rendszer része, amely többé-kevésbé tudatosan fogyasztásra készteti.
A kulturális ipar
Adorno és diáktársai egy olyan aggodalom a média elterjedése miatt és azt a hatást, amelyet ez az információmennyiség a társadalomra gyakorolt.
Elemző szemmel nézték a médiát, és megpróbálták elemezni koruk kulturális iparát.
Az értelmiségiek bírálták a kapitalizmust és gondolkodtak a a termelés és a tömegfogyasztás kultúrájának következményei Mindenekelőtt arról elmélkedtek, hogy a tömegtermelés hogyan hat a műalkotásokról alkotott képünkre (a kulturális termékek tömegessé válása).
Egyéb napirendi pontok
A Frankfurti Iskola a kérdésről gondolkodott uralom, amely nemcsak pénzügyi, hanem (és mindenekelőtt) kulturális, pszichológiai és politikai jellegű is. A nácizmus felemelkedésével bonyolult politikai időket átélő gondolkodók számára a tekintélyelvűség és a totalitarizmus is napirenden volt.
Az iskola értelmiségei a kortárs kontextusban gondolkodtak, és avantgárd értelmiségiek voltak, amikor például a mozit elemezték, amelyet az akadémia még mindig nem vagy alig tanulmányozott. Walter Benjamin úttörő módon gondolkodott arról, hogy az új reprodukciós technikák megjelenése hogyan változtatta meg a műalkotások megvalósulásával kapcsolatos érzékenységünket (az úgynevezett auravesztés).
Az iskola magazin
Az iskola tagjai és munkatársai által írt tanulmányok az Intézet eredetileg Zeitschrift für Sozialforschung nevű folyóiratában jelentek meg.
A folyóirat neve angolra változott, és Studies in Philosophy and Social Science lett.
Az iskola nevéről
Valójában a Frankfurti Iskola elnevezést csak utólag, a hatvanas években adták a kutatók e csoportjának azonosítására.
A Frankfurti Iskola kialakulásának háttere
Az iskola a két világháború közötti időszakban alakult ki, amikor az első világháború pusztító következményei már érezhetőek voltak, miközben a második világháború első jeleit már kezdték előkészíteni.
Az 1920-as évek végét a nácizmus térnyerése és a zsidóüldözés jellemezte. 1933-ban Horkheimer otthonában házkutatást tartottak - a tisztek nem találták sem az értelmiségit, sem a feleségét, akik az előzetes figyelmeztetések szerint egy szállodában laktak.
Az iskola országváltása
1933 júliusában az iskolát a nácik "ellenséges tevékenységre" hivatkozva bezárták, és Genfbe kellett áthelyezni, ahol Société Internationale de Recherches Sociales néven működött. 1934-ben ismét Párizsba, majd New Yorkba (Columbia Egyetem) költözött.
Az iskola csak 1953-ban tért vissza eredeti székhelyére.
Megjelent művek
Theodor Adorno
- Kulturális ipar és társadalom
- Minima Moralia
Max Horkheimer
- Hagyományos elmélet és kritikai elmélet
- Az ész fogyatkozása
Theodor Adorno és Max Horkheimer
- A felvilágosodás dialektikája
Erich Fromm
- Az ember elemzése
- Marxista emberfogalom
Walter Benjamin
- A művészetkritika fogalma a német romantikában
- A német barokk dráma eredete
Jürgen Habermas
- A kommunikatív cselekvés elmélete
- A modernitás filozófiai diskurzusa
Herbert Marcuse
- Erósz és civilizáció
- Az ipari társadalom ideológiája
Ismerje meg a következőket is
