Tartalomjegyzék
Monteiro Lobato (1882-1948), a híres alkotó a Sítio do Picapau Amarelo (1920), szintén életre keltette a könyvet. Mesék. A műben az író összegyűjtötte és feldolgozta Aesopus és La Fontaine meséit.
Az 1922-ben indult, a novellákat újraolvasó sorozat nagy sikert aratott a fiatal olvasók körében, és a mai napig nemzedékeket varázsol el beszélő állatokkal és bölcs erkölcsökkel.
1. a bagoly és a sas
Bagoly és víz, sok veszekedés után, úgy döntöttek, hogy békét kötnek.
- Elég a háborúból - mondta a bagoly -, nagy a világ, és a világnál is nagyobb bolondság, hogy egymás fiókáit zabáljuk.
- Tökéletesen - felelte a sas -, én sem akarok mást.
- Ebben az esetben egyezzünk meg a következőkben: mostantól kezdve soha többé nem eszed meg a csibéimet.
Lásd még: Szimbolizmus: eredet, irodalom és jellemzők- Nagyon jó. De hogyan tudom megkülönböztetni a kölykeiteket?
- Amikor gyönyörű fiatalokat találsz, jó testalkatúakat, boldogokat, tele olyan különleges kecsességgel, ami más madarak fiataljainál nem létezik, tudod, hogy ők az enyémek.
- Megtörtént - zárta le a sas.
Néhány nappal később a sas vadászat közben egy fészket talált, amelyben három musztáng volt, amelyek tátott csőrrel csiripeltek.
- Szörnyű bestiák - mondta -, látszik rajtuk, hogy nem a bagoly gyermekei.
És megette őket.
De ők a bagoly gyermekei voltak. A szomorú anya, miután visszatért az odújába, keservesen elsírta magát a szerencsétlenség miatt, és elment, hogy leszámoljon a madarak királynőjével.
- Micsoda? - mondta meglepődve - azok a kis szörnyek a tieid voltak? Hát, nézd, egyáltalán nem úgy néztek ki, mint a portré, amit róluk csináltál...
Lásd még: Ki az Angela Davis? Az aktivista életrajza és főbb könyvei-------
Senki sem hisz egy apafestőnek a fiáról készült portréért. Ott van a mondás: aki a csúnyát szereti, annak szépnek tűnik.
A történet értelmezése és tanulsága
A mese főszereplői állatok, akiknek emberi tulajdonságai vannak, célja a tanítás, és a szöveg végén rövid erkölcsi mondanivalót tartalmaz.
A történet megmutatja a gyermeknek, hogy az esztétikai érzék szubjektív, és hogy a beszédkörnyezet megértésével mindig meg kell figyelnünk, melyik szájból jön ki a beszéd.
A bagoly és a víz arra tanít bennünket, hogy ne bízzunk a mesélő nézőpontjában, relativizáljuk az elhangzottakat.
2. a pásztor és az oroszlán
Egy reggel egy kis pásztor, amikor észrevette, hogy több juh hiányzik, dühös lett, fogta a puskáját, és kiment az erdőbe.
- Átkozott legyek, ha nem hozom vissza, élve vagy halva, a juhaim nyomorult tolvaját! Éjjel-nappal harcolok, megtalálom, kitépem a máját...
Így hát dühösen, a legnagyobb átkokat mormolva, hosszú órákat töltött haszontalan nyomozással.
Már fáradtan, de eszébe jutott, hogy segítséget kérjen az égiektől.
- Húsz darab marhát ígérek, ha szemtől szembe hozol a hírhedt rablóval.
Különös véletlen folytán, amint a pásztorfiú ezt kimondta, egy hatalmas, tátott fogú oroszlán jelent meg előtte.
A kis pásztor tetőtől talpig reszketett, a puska kiesett a kezéből, és csak annyit tehetett, hogy újra a szentet hívta segítségül.
- Húsz darab marhát ígértem neked, ha felbukkan a tolvaj; most az egész nyájat ígérem neked, ha eltünteted.
-------
A veszély pillanatában ismerik meg a hősöket.
A történet értelmezése és tanulsága
A pásztor és az oroszlán története egyike azon kevés történeteknek. Mesék a főszerepben nem állat, hanem emberi szereplő - bár az állatok fontos szerepet játszanak a pásztor és az oroszlán elbeszélésben.
A Monteiro Lobato által elmesélt mese a kis olvasónak a valóra váló kívánság erejéről mesél. A pásztor gondolatának erejét és a kívánság gyakorlati következményeit mutatja be, amikor végre bekövetkezik az, amire a főszereplő annyira vágyott.
A mese tanulsága bevezet minket abba a bölcsességbe, hogy csak akkor ismerjük meg igazán az erőseket, ha próbára tesszük őket. Ez a pásztor esete, aki először nagyon bátornak tűnik, de gyávának bizonyul, amikor kérése végül teljesül.
3. a juhok ítélete
Egy rosszindulatú kutya megvádolt egy szegény kis bárányt, hogy ellopott tőle egy csontot.
- Miért lopnám el azt a csontot - állította -, ha növényevő vagyok, és egy csont annyit ér nekem, mint egy darab fa?
- Nem érdekel semmi. Elloptad a csontot, és most azonnal bíróság elé viszlek.
Így is tett. Panaszt tett a tollas sólyomnál, és igazságot kért tőle. A sólyom összehívott egy törvényszéket, hogy ítélkezzen az ügyben, sorsot húzott neki édes, üres arcú keselyűkből.
Hasonlítsuk össze a bárányt. Megszólal. Teljes mértékben megvédi magát, egészen más okokkal, mint a kis bárányé, amelyet a farkas egyszer megevett.
De az esküdtszék, amely falánk húsevőkből állt, fütyült rá, és meghozta az ítéletet:
- Vagy átadod a csontot, vagy halálra ítélünk!
A vádlott reszketett: nem volt menekvés!... Nem volt csontja, és ezért nem adhatta vissza; de volt élete, és azt is fel akarta adni, fizetségül azért, amit nem lopott el.
Így is történt. A kutya kivéreztette, ivartalanította, lefoglalt magának egy szobát, a többit pedig költségként megosztotta az éhes bírókkal...
-------
A hatalmasok igazságosságára hagyatkozni, milyen ostobaság!... Az ő igazságszolgáltatásuk nem habozik, hogy a fehéret vegye, és ünnepélyesen kimondja, hogy az fekete.
A történet értelmezése és tanulsága
A birkapróba meséje problematizálja az igazság kérdését, a Igazságszolgáltatás , a etika (Bár ez egy nehéz téma, a gyermek számára nagyon közérthető módon és némi érzékenységgel kínálják fel.
A gyermek azonosul a történet főszereplőjével - úgy érzi magát, mint a bárány -, és úgy érzi, képtelen kimászni abból a helyzetből, amelybe szegény állat került.
A mese megismerteti a kis olvasót az igazságtalanság fogalmával, és bemutatja az emberek kevésbé jó oldalát, akik gyakran a személyes érdekek a helyes felett .
4. A bika és a békák
Miközben két bika dühödten küzdött egy bizonyos rét kizárólagos birtoklásáért, a mocsár szélén a fiatal békák szórakoztak a jeleneten.
Egy öreg béka azonban felsóhajtott.
- Ne nevessetek, a vita vége fájdalmas lesz számunkra.
- Micsoda ostobaság - kiáltottak fel a kis békák -, öregszel, öreg béka!
Az öreg béka elmagyarázta:
- A bikák harcolnak. Az egyikük győz, és a vesztes kidobja a legelőről. Mi történik? A megvert állat a mi mocsarunkba jön, és jaj nekünk!
Így is volt. A legerősebb bika, az ütések erejével sarokba szorította a leggyengébbet a mocsárban, és a kis békáknak búcsút kellett mondaniuk a nyugalmuknak. Mindig nyugtalan, mindig elgázolt, ritkán volt olyan nap, hogy ne halt volna meg valaki a kis béka lába alatt.
-------
Mindig ez van: a nagyok harcolnak, és a kicsik fizetik meg az árát.
A történet értelmezése és tanulsága
A bikáról és a békákról szóló mesében az öreg béka az, aki a bölcsesség birtokosaként jelenik meg, mivel annyi mindent tapasztalt.
Miközben a fiatal békák élvezik a bikák közötti csata szokatlan jelenetét, az öreg béka a múltban tapasztaltak alapján képes jóslatokat tenni a jövőre nézve, figyelmeztetve a fiatalabbakat a jelenben.
Az öregasszonynak, úgy tűnik, mégiscsak igaza van. A mese tehát arra tanítja a kicsiket, hogy figyelmesen hallgatnak az idősebbekre és tanulni tőlük.
A morál egy kemény igazságot közvetít a kezdő olvasó számára. Sokszor találkozunk az élet során olyan helyzetekkel, ahol az igazi áldozatoknak semmi közük azokhoz, akik a konfliktust kezdeményezték, mégis ők azok, akik végül megfizetnek a történetért.
5. a patkányok összeszerelése
Egy Faro-Fino nevű macska olyan pusztítást végzett egy régi ház patkányfészkében, hogy a túlélők, akiknek semmi kedvük nem volt kijönni az odújukból, éhen haltak.
Mivel az ügy nagyon komolyra fordult, elhatározták, hogy gyűlést tartanak, hogy tanulmányozzák a kérdést. Ehhez megvártak egy bizonyos éjszakát, amikor Faro-Fino a tetőn múzsázott, és a holdnak szonetteket énekelt.
- Azt hiszem - mondta az egyikük -, hogy Faro-Fino ellen úgy védekezhetünk, ha egy csörgőt kötünk a nyakába. Amint közeledik, a csörgő elárulja őt, és mi időben kijutunk.
Taps és bravó fogadta a fényes ötletet. A projektet delíriummal fogadták el. Csak egy makacs egér szavazott ellene, aki szót kért és azt mondta:
- Ez mind szép és jó, de ki fogja Faro-Fino nyakába kötni a csörgőt?
Általános csend. Az egyik bocsánatot kért, mert nem tud csomót kötni. A másik, mert nem volt bolond. Mindenki, mert nem volt elég bátor. És a gyűlés általános megdöbbenés közepette feloszlott.
-------
Mondani könnyű, csinálni az!
A történet értelmezése és tanulsága
A címen. A patkányok összeszerelése a mese kiemeli a kis olvasó számára az elméletből a gyakorlatba való átmenet nehézségei hangsúlyozva a mondás és a cselekvés közötti különbséget.
Az egerek gyorsan megegyeznek abban a zseniális ötletben, hogy Faro-Fino macskára csörgőt tesznek, hogy tudja, mikor közeledik. Az egyetlen egér, aki a szavazás ellen szavaz, makacsként (melléknév, jelentése: makacs, konok) azonosítva, képes a döntésen túlra látni és a megszavazottak megvalósításán gondolkodni.
Végül azonban neki lesz igaza, mert amikor eljön a terv végrehajtásának ideje, egyetlen egér sem hajlandó elvégezni a kockázatos munkát, és a macska nyakába akasztani a csörgőt.
A kisebbségben lévő makacs egérről kiderül, hogy ő az egyetlen a csoportban, akinek van előrelátása és gyakorlati érzéke.
Mi az a mese?
A mese műfaja keletről származik, és Aesopus hozta el Nyugatra a Kr. e. 4. században. A műfajt Phaidrosz gazdagította tovább a Kr. u. 1. században.
Röviden és tömören fogalmazva a mese egy rövid történet - gyakran beszélő állatokkal mint szereplőkkel -, amely egy tanítás, egy erkölcs átadása .
Monteiro Lobato saját szavai szerint, amelyeket a könyv bevezetőjében írt Narizinho meséi (1921):
A mesék olyan szellemi táplálékot jelentenek, amely a csecsemőkorban a tejnek felel meg. Általuk hatol be az erkölcs, amely nem más, mint maga az életnek az emberiség lelkiismeretében felhalmozott bölcsessége, a képzelet leleményes beszédkészsége által vezérelve a gyermeki lélekbe.
A brazil író szerint a mese tanulsága nem más, mint egy életre szóló lecke.
A könyv Mesék Monteiro Lobato által
A könyv Mesék 1922-ben jelent meg, amely az évszázadokon átívelő klasszikus mesék számos módosítással ellátott adaptációja.
Évekkel korábban, egy 1916-ban barátjának, Godofredo Rangelnek küldött levelében Monteiro Lobato azt állította:
Több ötletem is van, az egyik az, hogy nemzeti stílusban használjam fel Aesopus és La Fontaine régi meséit, prózában és egy kis erkölcsi csavarral. Valami gyerekeknek valót.
A vágy, hogy gyermekközönségnek kezdjen el írni, saját gyermekei születése után támadt. Lobato hosszas anyagkeresés után jutott el a szomorú felismeréshez:
A mi gyermekirodalmunk olyan szegényes és állatias, hogy semmit sem találok a gyermekeim beavatására (1956)
Cavalheiro kritikus és teoretikus szerint a gyermekirodalom előállításának kontextusa Monteiro Lobato vállalkozása előtt teljesen más volt, mint amit ma megszoktunk:
Gyermekirodalom gyakorlatilag nem létezett nálunk. Monteiro Lobato előtt csak a népmese létezett népi háttérrel. Íróink az ősi mesékből merítették ki a témát és az erkölcsöt a zseniális elbeszélésekhez, amelyek elkápráztatták és elragadtatták a régi nemzedékek gyermekeit, gyakran megvetve az itt megjelenő legendákat és hagyományokat, hogy aztán felvegyék őket aAz európai hagyományok a történeteinek témája.
Ismerje meg a következőket is
