Tartalomjegyzék
A terjedelmes karakterek Botero festményét összetéveszthetetlen művészetté teszik.
A dundi, nagy térfogatú figurák a kolumbiai művész esztétikai identitásának részei, aki mindenből festett már egy kicsit: csendéleteket, táncosokat, lovakat ábrázoló jeleneteket és olyan híres művek újraértelmezéseit, mint a Mona Lisa e Az Arnolfini házaspár .
Fedezze fel Fernando Botero legelismertebb remekműveit.
1. A táncosok (1987)
A képernyőn A táncosok Egy kétszemélyes tánc érzékiségének lehetünk tanúi. Egy bálteremben valószínűleg kolumbiai (a mennyezetről lelógó dekoráció színei miatt), ahol más, névtelenül táncoló érzéki párok táncolnak.
A mozgásérzék a műben különösen feltűnő a hölgy hajának festett helyzetének köszönhetően, amely azt a benyomást kelti bennünk, hogy a pár éppen egy lépcsőfok közepén lehet.
Bár a partner arcát nem láthatjuk, a táncot vezető férfi nyugodt és higgadt arckifejezését megfigyelhetjük.
2. Pablo Escobar halott (2006)
A vászon a Kolumbiában gyakorlatilag mítosszá vált drogbáró, Pablo Escobar halálának pillanatát és helyét kristályosítja ki, aki 1993. december 2-án halt meg Medellínben, pontosan egy ház tetején.
Pablo mérete a festményen óriási, aránytalan, monumentális, ha a kép többi illusztrációjához hasonlítjuk, és lefordítja azt a jelentőséget, amelyet a kábítószer-kereskedő elért a társadalomban.
A Latin-Amerikában elharapódzó erőszak tudatában és aggodalmában Botero Pablo meggyilkolásának ezt a konkrét jelenetét választotta, hogy megörökítse.
A munka Pablo Escobar halott egy olyan sorozat része, amely elítéli a Brazíliában és a világban előforduló erőszakos epizódokat.
3. Mona Lisa (1978)
A kolumbiai festő egyik legismertebb alkotása Leonardo da Vinci remekművének, a Mona Lisának humoros átirata.
Itt Botero átadja a szemlélőnek az ő személyes értelmezés A korabeli Mona Lisa ugyanabban a helyzetben és ugyanazzal a rejtélyes mosollyal, de az eredeti műnél sokkal nagyvonalúbb körvonalakkal.
Botero nagyobb formákkal rendelkező főszereplője sokkal nagyobb teret foglal el a vásznon, eltörölve a da Vinci alkotásán megjelenő táj nagy részét. A kortárs újraértelmezésben elmondható, hogy a Mona Lisa így még inkább előtérbe kerül.
4. Pablo Escobar halála (1999)
A kép főszereplője Pablo Escobar, egykori kolumbiai drogbáró, aki nagyrészt felelős a dél-amerikai ország brutalitásáért.
A fenti festmény egy olyan sorozat része, amely a 20. század második felében lezajlott fegyveres konfliktusok felidézésével igyekezett bemutatni a kolumbiai erőszakot.
Botero fő célja a kábítószer-kereskedő ábrázolásával az volt. az emberek emlékeinek életben tartása hogy az erőszakos epizódok ne ismétlődjenek meg.
Pablo hatalmasnak tűnik a ház tetején, és ezt a főszerepet nemcsak a kép központi jellege, hanem az arányai is lefordítják.
Lásd még: Mi a festészet? Ismerje meg a festészet történetét és főbb technikáit!5. Táncosok a bárban (2001)
A képernyő Táncosok a bárban játszik csökkenő elvárások mivel a néző nem számít arra, hogy egy kerekebb alakú táncosnőt talál.
A festmény egyetlen szereplője háttal áll a tükörnek, úgy tűnik, hogy nem vesz tudomást a tükörképről, inkább a gyakorlatra koncentrál, vagy az előtte állóval szembenéz.
Látszólagos fizikai korlátai ellenére a táncosnő ugyanolyan jól hozza magát a balett költséges helyzetébe, mint bármelyik karcsú sportoló.
6. Arnolfini Van Eyck után (1978)
Az 1978-ban készült vásznon Botero a klasszikus művet olvassa el. Az Arnolfini házaspár Pontosan 544 év választja el az eredeti alkotást a kolumbiai festő interpretációjától.
A festmény kulcselemei megmaradnak, így a szemlélő számára könnyen felismerhetővé válnak. Botero festménye azonban modernebb kontextusban jelenik meg: érdemes megjegyezni, hogy a csillárt itt egyetlen elektromos lámpa váltja fel, és a háttér már korabeli díszítést mutat.
Az eredeti két karcsú főszereplője is megváltozott, elnyerve a kolumbiai festő jellegzetes kontúrjait.
A Bravo magazinnak adott interjújában Botero a nyugati festészet klasszikusainak újrateremtésére vonatkozó ötlet eredetéről beszél:
A San Fernando Iskola diákjaként az volt az egyik feladatom, hogy lemásoljam a Pradóban lévő eredetiket: Tizianót, Tintorettót és Velázquezt másoltam. Goyát nem másolhattam. Az volt a szándékom, hogy megtanuljam, hogy belekerüljek abba a valódi technikába, amit ezek a mesterek használtak. Körülbelül tíz másolatot készítettem. Ma már nincsenek meg, eladtam őket turistáknak.
Ki az a Fernando Botero
A kolumbiai Medellínben született Botero viszonylag korán kezdett el foglalkozni a képzőművészettel. 15 éves korában adta el első rajzait, és a következő évben vett részt először egy közös kiállításon (Bogotában). Emellett illusztrátorként dolgozott az O Colombiano című újságnak.
Húszévesen Spanyolországba költözött, ahol a madridi San Fernando Akadémiára került. Ott több híres múzeumot is meglátogatott, például a Pradót, és a festőmesterek műveinek másolását tanulta.
A következő években Franciaországban és Olaszországban utazott, és a San Marco Akadémiára (Firenzében) járt, ahol művészettörténetet tanult.
Fernando Botero portréja.
A festő első önálló kiállítására 1957-ben került sor. 26 éves korában a bogotái Nemzeti Egyetem Képzőművészeti Iskolájának festőprofesszora lett. 1960-ig töltötte be ezt a pozíciót.
A művész a festészet mellett rajzol és szobrászkodik is. Pályafutása során Botero New York, Párizs és Dél-Amerika között ingázott.
A kolumbiai festőt Latin-Amerika legdrágább élő művészének tartják.
Ismerje meg a következőket is
